A babák, kisgyermekek életében alapvető jelentőséggel bír az utánzás mellett a szabad játék. A szabad játék azt jelenti, hogy a cselekvés, vagyis a játék spontán, nem irányított, egyszerűen csak önmagáért van, örömöt okoz. A szabad játék a felfedezés öröméről szól, a megtapasztalásról, a szabad akaratról. Szabad játék során a kisgyerek nem csak a játékban alkalmazott eszközöket tapasztalja meg, hanem saját erejét, határait és akaratát is. Ez egy nagyon fontos tapasztalat, hiszen saját ritmusában, saját képességei szerint, a felfedezés örömében fejlődik. Sokszor a gyerekeket túl sok játék, túl sok inger veszi körül, a játékaik pedig nem minden esetben engednek teret a fantázia kibontakozásának, hiszen pontosan meghatározott, hogyan “kell” velük játszani.
A szabad játék arra az elgondolásra épít, hogy minden eszköz, tárgy felhasználható játékként, kizárólag a gyerek képzeletén múlik, hogyan használja fel ezeket az eszközöket a játéka során. A szabad játék másik kulcsfogalma, hogy a gyermek belső erőit hívja életre. És itt elérkeztünk a szabad mozgáshoz is, hiszen a mozgás is játék. A szabad mozgás során ugyanezeket a belső erőket hívja elő a kisgyermek, a nem irányított, hanem ráhagyott, a saját akaratából történő mozgások során.
Mi mindent fejleszt a mozgás?
A mozgás egy kisgyermek életében alapvető jelentőségű. Nem túlzás kijelenteni, hogy az egész fejlődésükre hatással van. A csontok és az izmok csak felnőttkorra fejlődnek ki véglegesen, a megfelelő izomzat és csontozat kialakulásához a mozgás is elengedhetetlen. De nem csupán a fizikai fejlődést befolyásolja a mozgás. A mozgás és az idegrendszer érése szoros kapcsolatban áll egymással. A szabad mozgás emellett kihat a beszédfejlődésre, a figyelem-és koncentráció elmélyítésére, sőt, még a finommotorikus képességekre is.
A mozgás számos agyi területet készít fel olyan képességekre, amelyekre majd csak sok évvel később lesz szüksége a gyermeknek, például az írás megtanulásakor.
A szabad mozgás az érzékelésre, a tapasztalatszerzésre is hatással van. A hintázás, mászás, csúszdázás, libikókázás vagy akár a tánc a kompetenciaérzést is erősíti egy kisgyermekben, miközben fontos tapasztalatokra tesz szert, fejleszti a képességeit és örömét leli a tevékenységben.
Mit fejleszt a tánc?
A tánc is a szabad mozgás egyik eleme már a babáknál is. Megfigyelhető, hogy olyan alapvető a babák életében, mint a zene. Szinte minden babára, kisgyermekre jellemző, hogyha zenét hall, mosolyogva mozogni kezd, ringatózik, rázza a karját, rugóztatja a lábait. Ahogy a ringatás, úgy a tánc is az édesanyák ösztönös kapcsolódása a gyermekükhöz, már akkor is, amikor még a hasukban van.
A táncban az is különösen szép és fontos, hogy az együttlétet, a könnyed egymáshoz kapcsolódást segíti, nem kell hozzá semmilyen különleges képesség vagy eszköz, csak jelenlét. A tánc már korai életkorban is jótékonyan hat a koncentrációs képességre, az egyensúlyérzékre. Ha támogatjuk már akár totyogóknál is a táncolást, akkor ezzel zenei fejlődésüket, motoros-, koordinációs készségeiket is fejlesztjük, a lehető legtermészetesebb módon. A tánc erősíti az izomtónust, fejleszti a ritmusérzéket, a nyitottságot, a kreativitást és nem utolsósorban felszabadító erővel bír. Minden gyereknek ajánlott, hiszen a tánc egy igazán örömteli tevékenység. Nem kell hozzá más, minthogy bekapcsoljunk egy jó zenét és közösen mozogjunk, táncoljunk rá.
Heti zenetippünk:
Gryllus Vilmos: Pörög a, forog a…
Palya Bea: Nappali dalok
MintaPinty Zenekar: Akinek a kedve dacos
További tippek:
Kapcsolódó cikkek
