Minden ötödik gyerek szegénységben, kirekesztettségben, méltatlan körülmények között él ma Magyarországon – derül ki a Gyermekjogi Civil Koalíció Mit kíván a gyermekvédelem című írásából. A civil koalíciót olyan gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetek alkotják mint az az UNICEF Magyarország, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, az Igazgyöngy Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Patent Egyesület.
A szakemberek közös javaslatcsomagot dolgoztak ki, ennek megvitatásához szakmai egyeztetésre hívták Pintér Sándor belügyminisztert.
Bár a kormány húsz gyermekvédelmi törvényt módosítana, mind jogi szigorításokat jelentenének, ahogy a Gyerekszoba.hu is megírta ezek közül egy kormányrendelet már megjelent, ami szigorú pszichológiai alkalmassági vizsgálathoz köti a gyermekvédelmi intézményvezetők és helyetteseik kinevezésének és foglalkoztatásának feltételét. A Gyermekjogi Civil Koalíció szerint azonban a hiányosságok nem a gyermekvédelmi törvényből következnek, hanem rendszerproblémák.
Ezért a megoldást elsősorban nem a jogalkotásban, hanem az ellátó rendszer megújításában, hatékonyabbá tételében látják. Javaslataik között szerepel többek között:
- A gyermekszegénység visszaszorítása érdekében emeljék meg a családi pótlékot, amelynek összege 2008 óta nem változott.
- A szakmai szervezetek szerint a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek élelmiszer-alapanyagokat vagy melegíthető ételt kellene adni hétvégén is. „Javasoljuk, hogy az önkormányzatok a hétvégi gyermekétkeztetést pályázat útján szervezhessék meg a nyári szünidei étkezéshez hasonlóan” – írják.
- A gyermekszegénység önmagában nem lehet oka a családból való kiemelésnek. Ennek ellenére minden harmadik szakellátásba került gyereket anyagi és szociális okok miatt szakítanak el a szüleitől.
- A szervezetek adatai alapján egyre több gyereket emelnek ki a családjából: az elmúlt tíz évben majdnem 20 százalékkal emelkedett az ellátórendszerbe került gyerekek száma.
- Fő szabály szerint a 12 éves kor alatti gyerekeket nevelőszülőknél kell elhelyezni. De ez nem mindig egyszerű feladat, a szakmai szervezetek szerint kétezerrel több nevelőszülőre lenne szükség. Jelenleg körülbelül 50-100 csecsemő vár nevelőszülői ellátásra.
- A szakma alulfinanszírozottsága miatt meg kellene emelni a nevelési ellátmány és a nevelőszülői díj összegét.
- A szakmai szervezetek szerint a nevelőszülői hálózatoknak kötelező lenne pszichológusokat és fejlesztő pedagógiai tanácsadókat foglalkoztatni. Szerintük erre azért van szükség, mert a gyerekek egyre rosszabb fizikai, lelki és mentális állapotban vannak. A nevelőszülők nincsenek felkészülve ezekre a kihívásokra: több mint felük kistelepülésen él, minden harmadik nevelőszülő 51-60 év közötti.
- A nevelőszülők kiválasztásánál egységes szakmai szempontrendszert kell kidolgozni. Szerintük indokolt kialakítani egy központi nevelőszülői nyilvántartást. „Javasoljuk továbbá, hogy a nevelőszülők 3 évente kötelező alkalmassági felülvizsgálatának kötelező eleme legyen az illetékes nevelőszülői tanácsadónak és gyermekvédelmi gyámnak a nevelőszülő szakmai munkájáról szóló írásos értékelése is.”
- A szervezetek megszüntetnék, hogy külön miniszteri engedély kelljen azoknak, akik egyedül szeretnének örökbe fogadni. Viszont az örökbefogadásra jelentkezők 40 órás, ingyenes képzését újra kötelezővé tennék.
- A szervezetek szerint fel kell tárni és elemezni kell az intézményi bántalmazások okait, tendenciáit. Ehhez kapcsolódik, hogy a szakemberek ismerjék meg és alkalmazzák a bántalmazás kezelésének módszertanát. Azt javasolják, induljanak átfogó programok az érzelmi, fizikai és szexuális bántalmazások megelőzésére.
- A szakemberek szerint bár lenne a bajba jutott gyerekeknek segítség, de sokszor az érintettek és a szakmában dolgozók sem tudják, hova forduljanak. A cél az lenne, hogy ezeket a lehetőségeket mindenki ismerje és használja. Ide tartozik például a 06 80 212 021-es gyermekvédelmi hívószám. Ezen a telefonszámon bárki ingyenesen tehet bejelentést, ha szerinte veszélyben van egy gyerek. A bejelentést azonnal továbbítják az illetékes hatóságnak, indokolt esetben a rendőrségnek.
- A szervezetek szerint külön figyelmet kell fordítani a sérülékeny csoportokba tartozó gyerekek védelmére. Például a menekültekre, az LMBTQI-fiatalokra, a prostitúcióban érintettekre, a fogyatékossággal élőkre, a gyermekkereskedelem áldozataira. Növelni kell a velük foglalkozó pszichológusok létszámát.
(Telex, gyermekjogicivilkoalicio.hu)
Kapcsolódó cikkek
