A babák már a pocakban hallanak, felismerik édesanyjuk és a környezet hangjait, elraktározzák emlékezetükben. Születésük után az ismerős hangok biztonságot jelentenek számukra. A magzati hallás kialakulása során a hámszövet már a hallószerv kifejlődése előtt képes rezgéseket észlelni és a sejtmemóriában rögzíteni.
A születés pillanatában a csecsemők háromnegyede tájékozódik hallás után, mert már a pocakban használta ezt az érzékszervét. Amikor a baba még nem érti a beszéd tartalmát, a dallamát, hangszínét, hanglejtését értelmezi. Pontosan tudja, mikor vagy ideges, fáradt, türelmetlen!
Óriási az éneklés kapcsolatépítő hatása. A beszéd hanglejtésén, ritmusán túl különösen alkalmas a szeretet kifejezésére. Bármit dúdolgathatsz a babának, neki az a legmegnyugtatóbb, legkedvesebb, mert tőled kapja. Ha ellátogatsz egy baba-mama zenei foglalkozásra, sok indíttatást kapsz az éneklésre, eszedbe jutnak a régi gyerekdalok, újakat tanulsz hozzájuk.
Nemcsak a babának, neked is meg fog tetszeni, megjön a kedved az énekléshez. Éppen a kisbaba révén kerülhetsz most közelebb te is a zenéhez. Egy-egy mondókával, énekkel sok nyűgösködést kikerülhetsz. Együttműködőbb lesz a baba a pelenkázásnál, fürdetésnél, öltözködésnél. Az énekekhez, mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, érintések komplex fejlesztő erejét a tudomány is igazolta – kár lenne kihagyni az életetekből, és a zenebölcsi éppen a nem éneklő anyukáknak jó lehetőség az énektanulásra.
Itt nem a zenét tanuljátok, hanem a zenéhez vezető érzékenységet – tájékoztat Hegedűsné Tóth Zsuzsanna, a Bóbita Zeneház vezetője, zene- és óvópedagógus, az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karának oktatója.
Ezeket is olvasd el:
Kapcsolódó cikkek
