Metszőfogaikkal aprókat harapnak, majd szájukban ide-oda csócsálják, ínyükkel szétpasszírozzák, feláztatják, majd lenyelik a falatkákat. Hat-hét hónapos koruktól ügyesen meg tudják fogni és szájukhoz emelni a darabos ételeket. Ne hagyjuk egyedül, amikor ilyesmivel kísérletezik!
Eleinte bizony előfordul, hogy rosszul méri fel a falat méretét, és köhögni, öklendezni kezd tőle. Ilyenkor kotorjuk ki szájából a falatot, majd szükség esetén fordítsuk fejjel lefelé, és ütögessük a hátát, hogy kiköhöghesse a félrenyelt ennivalót.
Nem célszerű a nagyon hígra készített főzeléket cumisüvegből adni a csecsemőnek. A hígítás miatt alacsonyabb a tápértéke, gyomra tele lesz tőle, a “szilárdnak” szánt étel pedig egyáltalán nem ösztönzi rágásra. Általában remekül beválik a puhára sütött sütőtök, a sült alma, a főtt krumpli és sárgarépa, a nyers banán.
A kicsik élvezik az önálló evést, és hamar megtanulják, hogyan apríthatják maguknak megfelelő méretűre a falatot. Változó, hogy a gyerek mikor jut el arra az érettségi fokra, amikor minderre szüksége is van, és képes is a kivitelezésre. A kiskanállal adott pépes étel mellett darabos ennivalóval is kínálgassuk, így majd meglátjuk, mikor érkezett el az ideje.
Ezeket is olvasd el:
Forrás: Kismama magazin