Ennek pedig hosszú távon akár egészségügyi következményei is lehetnek, nyilatkozta Bryce Mander, alváskutató.
Az orvostudományban már rég ismert, hogy bizonyos betegségek, illetve azok gyógyszeres terápiája tünetként illetve mellékhatásként alvási zavarokhoz vezethet, de úgy tűnik, ez a folyamat visszafelé is érvényes. A folyton megszakított, szakaszos alvás ugyanis szintén hozzájárulhat egyes betegségek, mint például a depresszió és a demencia kialakulásához. Szakértők szerint a demencia és az alvási zavarok között kétirányú kapcsolat áll fenn.
A demencia gyakran vezethet alvási zavarokhoz, a kiegyenlítetlen, szakaszos alvás pedig felgyorsíthatja a demenciára jellemző memóriazavarok és mentális hanyatlás ütemét. „Egyes állatkísérletek szerint a kiadós alvás segít az agyat „megtisztítani” a béta-amyloid fehérjéktől, melyek a demens páciensek agyában plakkok formájában felhalmozódnak. Olyan, mintha ez a két folyamat egy ördögi kört alkotna ebben a betegségben, melyek folyamatosan táplálják egymást”- nyilatkozta Joe Winer, az egyetem egy másik szakértője.
Az idősebb emberek alvási szokásaira az esti korai lefekvés és a reggeli korábbi kelés a jellemző. Átlagosan valamivel kevesebbet is alszanak, mint fiatalabb korukban, ez viszont nem feltétlenül baj. A téma szakértői szerint ugyanis az alvás minősége sokkal inkább számít, mint az alvás időtartama. Nem kell tehát senkinek sem azonnal megijedni, ha idősebb korára csökken az alvásigénye és az éjszakákat megszakítja egy-egy fürdőszobai látogatás.
Amit viszont fontos mindenkiben tudatosítani, hogy a pihentető alvás igenis nagy hatással van egészségi állapotunkra, így ha valaki alvási problémákkal küszködik, azt érdemes már fiatalabb életkorban kivizsgáltatni és adott esetben kezelni, ha az ember idősebb éveit is a lehető legjobb egészségügyi állapotban szeretné majd eltölteni.
Kapcsolódó cikkeink:
– A nők nehezebben alszanak a fokozott terhelés miatt
– Hogyan alszunk, mennyit alszunk?
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
