Kisgyerekes síelés után „örömsíelés” a szülőknek
Zsuzsa és Péter, a tizenkét éves Zsófi, a kilencéves Bernadett és a hároméves Márk szülei a síelés szeretetét igyekeztek hamar átadni gyerekeiknek. Emellett pedig terveznek egy gyerekek nélküli rövid síelést is.„Először két gyerekkel indultunk: Zsófi négy és fél, Berni másfél éves volt. Egy-két könnyű gyakorlópálya és kevés síelő – ez volt a legfontosabb az első siklásokhoz, Berni pedig háti hordozóban velem töltötte az idő nagy részét a pályán. Így együtt síelhetett a család.
Márk féléves kora óta jön velünk. Általában csak délelőtt vagyunk a pályán, délután visszamegyünk a szállodába, és lefektetem. Tavalyelőtt a szlovákiai Podbanskéban, a Hotel Permonban voltunk, tavaly Ausztriában olyan pályaszállást választottunk, ahol a szálloda mellől mozgójárda visz fel a pályára, így nem kell a sílifttel bajlódni. Ha a gyerekek elfáradtak, a délutánt a hotel termálvizes medencéjében töltöttük. Nem vettünk előre síbérletet, hiszen csak a helyszínen derül ki, mennyit bírnak egy nap.
A kisgyerekes síelés nem a felnőttek sportolásának igazi ideje. Ezért amikor együtt megy a család, a gyerekek teherbírása határozza meg a programunkat. A saját örömünkre pedig férjemmel kettesben tervezünk egy rövid „örömsíelős” utat.”
Iskolai szervezéssel
Mit kezdjen a szülő a sípályán nagy korkülönbséggel született gyerekeivel? Hogyan oldható meg, hogy a nagy is elég időt töltsön síeléssel, de a kicsi se fagyoskodjon unatkozva és kialvatlanul a pálya szélén? Kati kislányával együtt csatlakozott a fia iskolájában szervezett egyhetes szlovákiai sítáborhoz.
„Így adott volt a baráti társaság és a kortársak is. Bence fiam egész nap síelt a barátaival, míg Rozi lányom egy vele egykorú kisfiúval, Tomival kirándult a közeli erdőben, szánkózott, ebéd után pedig nagyot szunyókált a kocsiban. A kicsik felügyeletét megoszthattuk Tomi apukájával, aki biológus lévén szívesen mesélt az erdő állatvilágáról. Így aztán síelni is tudtunk mindannyian. Szakértők azt javasolták, hogy hároméves kora előtt ne adjak Rozi lábára lécet, de nehezen álltam ellen a kísértésnek.
Utolsó nap ráadtam egy kölcsönkért sícipőt és lécet, majd a lábam közé véve félpályáról lecsúsztam vele. Én sokkal jobban élveztem ezt a csúszást, mint ő, és akkor még finoman fejeztem ki magam. Nem akartam elvenni a kedvét ettől a remek téli sporttól, úgyhogy nem erőltettem tovább a dolgot. Remélem, idén neki is jobban fog tetszeni a síelés, jó volna, ha ez alkalommal már együtt csúszkálhatnánk. Nagy szervezést igényel egy ilyen kirándulás, de megéri a fáradalmakat!”
Egresi Katiék tippje: Sípálya
Ezek is érdekelhetnek:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
