Baba

Ilyen sorrendben bújnak elő a baba fogai

A fogzás folyamata nagyon változó a babáknál: van, akinél hamar kezdődik, van, akinél tünetek nélkül zajlik a folyamat, és van, akinél későn indul és rengeteg kellemetlen tünettel társul. Milyen sorrendben számíthatunk a tejfogak megjelenésére?
2022. Május 12.
Ilyen sorrendben bújnak elő a baba fogai (Fotó: Getty Images)

Mikor kezdődik a fogzás?

A tejfogak csírái már a magzati lét időszakában megjelennek: a 10. terhességi hét alatt fejlődnek ki a tejfogcsírák, majd a 16. héten a maradandó őrlőcsírák, és a 20. hetet követően a többi fogcsíra alakul ki. A megbúvó kis csírákból a születést követően elkezd fejlődni a gyökér, majd a megfelelő fázisnál megtörténik a fog előtörése az ínyből.

Az első tejfog felbukkanása a szájüregben nagyjából a 6. hónap környékén történik a babánál. (Ám a fogzás tünetei már a fogak áttörése előtt megjelennek.) Körülbelül 5 hónapos eltérés még teljesen átlagosnak tekinthető a folyamatban. Van, mikor már foggal születik a baba (dens neonatalis), vagy a 6. hónap előtt bekövetkezik az áttörés (dentitio preacox), és akad, hogy 1 éves korra sem jelenik meg fog a szájüregben, ilyenkor késői fogzásról beszélünk (dentitio tarda).

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a fent említett 6 hónapos fogáttörési “startidőpont” csak azt jelenti, hogy a statisztikák szerint a legtöbb babánál ekkor bukkan elő az első tejfog. Azzal sincs gond, ha már 4 hónapos korában kibújik az első foga, s az is rendben van, ha már foggal születik, vagy 1 évesen jelenik meg az első fogacska. Ez nem befolyásolja, hogy később milyen lesz a fogsora!

Milyen sorrendben bukkannak elő a fogacskák?

Habár a kinézetük nagyon hasonlít a maradandó fogakéhoz, méretük kisebb, és színük is más: a tejfogak fehérebbek, a maradandók kicsit sárgás fehérek.

Érdekes tény, hogy a tejfogak száma nem egyezik meg a csontfogak számával. Míg az utóbbiakból összesen – optimális esetben – 32 biztosítja a rágást és segíti a beszédet felnőtt korban, addig tejfogból mindössze 20 bújik elő. Alul és felül összesen 8 metsző, 4 szemfog és 8 őrlő jelenik meg. Ezek közül általában az alsó metszők bújnak ki először, párban, majd nagyjából két vagy akár több héttel később a felső metszőfogak bukkannak elő. Létezik egy tankönyvi sorrend, de természetesen – mint minden fejlődési területen – előfordulnak ettől eltérő esetek is.

A fogak előtörése szimmetrikusan történik, azaz a bal és jobb oldalon ugyanazon típusú fogak egyszerre törik át a fogínyt. De lássunk egy részletes listát a fogak előtörésének sorrendjéről!

A fogzási sorrend és időtartomány a következő:

  • Alsó, középső metszőfogak: 6-10 hónap
  • Felső, középső metszőfogak: 8-12 hónap
  • Felső, oldalsó metszőfogak: 9-13 hónap
  • Alsó, oldalsó metszőfogak: 10-16 hónap
  • Felső, első tejőrlőfogak: 13-19 hónap
  • Alsó, első tejőrlőfogak: 14-18 hónap
  • Felső szemfogak: 16-22 hónap
  • Alsó szemfogak: 17-23 hónap
  • Alsó, második tejőrlőfogak: 23-31 hónap
  • Felső, második tejőrlőfogak: 25-33 hónap

A fogzás tünetei

Akadnak olyan szerencsés babák, akiknél semmilyen probléma nem kíséri a fogak előbújását. A legtöbb babánál azonban együtt jár a fogak előtörése egy vagy több kellemetlen tünettel. Melyek lehetnek ezek?

  • Szájban: az ínyen duzzanat, vörös szín jelzi a fog előbújását. A pici mindent a szájába vesz, rágcsál, hogy masszírozza az ínyét, ezzel enyhítve a feszítő érzést.
  • Nyál: amellett, hogy mindent rág, rengeteg nyálat is termel a kicsi szervezete. A kicsorgó nyáltól hamar elázik a ruhája, és azt vesszük észre, hogy emiatt gyakrabban kell átöltöztetni.
  • Hangulat: A kicsi nyűgösebb, sírósabb lesz az szokotthoz képest.
  • Alvás: többször felébredhet a baba. De a fogzás nehezítheti az elalvást és csökkenheti az alvásmennyiséget is.
  • Arc: pirosabb lehet a kicsi arca, sőt, kiütések is megjelenhetnek a “nyáltenger” hatására.
  • Testhő: némileg megemelkedhet a gyerek testhőmérséklete, hőemelkedést mérhetünk.
  • Furcsa mozdulatok: előfordulhat, hogy a füléhez, arcához kap a kicsi a fogzás idején – ezt a kisugárzó fájdalom okozza.
  • Étvágy: az étvágy csökkenését is megfigyelték sok babánál, kisgyereknél.

A tévhittel ellentétben lázat nem okoz a fogzás, maximum hőemelkedést. Ha lázat (38 fokot vagy annál magasabb hőfokot) észlelünk, akkor egész biztosan nem a fogzás a felelős magas testhőért, máshol kell keresni az okot. Hasonlóan nem igazolták a kutatások a hányás, hasmenés és a fogzás összefüggését sem.