Világszinten intézkedések sokasága igyekszik egy egészségesebb életmód felé terelni az embereket, ide sorolhatóak azok az intézkedések is, amelyek a dohányzás visszaszorítását célozzák meg.
A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény 2012-ben életbe lépett szigorításával tilos a dohányzás többek között a kocsmákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, közforgalmú intézményekben. A legnagyobb változás a vendéglátóhelyek, kocsmák esetében történt, ahol korábban ritka kivételt jelentett a dohányzás korlátozása.
Hajdu Tamás és Hajdu Gábor a Magyar Tudományos Akadémia két kutatója azt vizsgálta, hogy miként hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére.
A felszolgálóként, pincérként dolgozó nők újszülöttjeinek egészségi mutatóiban a szigorítás előtti és utáni időszak között bekövetkező változást hasonlították össze egy kontrollcsoport hasonló adataival. A kontrollcsoportot a kereskedelemben és szolgáltatási szektorban dolgozó nők (pl. bolti eladók, pénztárosok, fodrászok, kozmetikusok) újszülöttjei alkották. Utóbbiak anyukái nem csak a törvényi változás után, hanem jellemzően már az előtt is füstmentes munkahelyi környezetben dolgoztak a terhességük alatt, ugyanakkor egyéb tulajdonságaikat tekintve nem különböztek jelentősen a vendéglátóhelyeken dolgozó nőktől.
Eredményeik szerint a dohányzási tilalom jelentősen javította az érintett anyák újszülöttjeinek egészségét. Többek között nőtt az átlagos születési súly, csökkent az alacsony (2500 g alatti) születési súlyú újszülöttek és a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett.
A születéskori egészségnek jelentős mértékű hosszú távú hatásai vannak, ezért a dohányzási tilalom az érintett újszülöttek későbbi életét is kedvezően érintheti.
Kapcsolódó cikkeink:
- A dohányzó apák fiainak 50 százalékkal kevesebb spermájuk van
- Dohányzó kismama, asztmás gyerek?
- A dohányzás 30 évig is hatással van a DNS állományunkra
Forrás: MTA