Kérdés
Kétéves múlt májusban a kislányom, születése óta még nem aludta át az éjszakát. Csak én tudom elaltatni, visszaaltatni – és egyedül csak a cicivel. Hogyan tudnám leszoktatni, illetve átszoktatni, hogy mással, cumival, babával, rongyocskával, apával, ringatással, simogatással, altató zenével aludjon el?
Ezek mindegyikét próbáltam már, de egyik sem sikerült eddig. A reggeli ébredéskori és a délutáni ébredéskori cicizésről vagyunk leszokóban, de csak sírással megy. Ha még nem aludta ki magát, nem tud visszaaludni, csak ordít. Csak sírással és hisztivel fog ez menni?
V. Gy.
Válasz
Kedves Gy.!
Az, hogy a szoptatás meddig tart, tulajdonképpen két személy: az anya és a szoptatott gyerek összjátékán múlik. Az anya számára idővel teherré válhat például a túl sűrű szopási igény, az egy alkalommal túl soká tartó szopizás, az unalomból szopizás, az anya figyelmét biztosító szopizás.
Érdemes alaposan végiggondolnod, pontosan mi zavar, és ezek közül mi az, ami a leginkább. Ahhoz, hogy változtatni tudj, részedről szilárd elhatározás szükséges, ezért kell nagyon meggondolnod, milyen lépéshez folyamodsz, és hogy ki tudsz-e tartani az elhatározásod mellett.
Ha például úgy döntesz, hogy az esti, elaltatós szoptatást hagyod el, nem célszerű visszalépned a sírás hatására, mert ebből csak azt szűri le a gyerek, hogy ugyan szopizhat továbbra is, de ki tudja miért, anya előbb sírást akar, hát legyen:). Egy kicsi gyerek nem érti meg az anyja lelkében dúló bonyolult érzelmi viharokat.
Fokozatosságot is javasolni szeretnék: egyszerre csak egyvalamin változtass, mégpedig úgy, hogy a gyerek ne büntetésként, hanem csak egyszerűen változásként élje meg. Például: anya továbbra is ott marad, simogat, odabújik, csak éppen szopi nincs.
Ezzel együtt talán nem annyira jó ötlet éppen egy esti szoptatást elhagyni elsőként, hiszen nappal lényegesen könnyebben elterelhető egy gyerek figyelme, jobban elfogad más alternatívákat, mint este, fáradtan, álmosan. Az, hogy konkrétan mit kínálsz a szoptatás helyett, inkább részletkérdés ahhoz képest, hogy sikerül-e belül szilárd elhatározásra jutnod.
Egy dolog biztos: a gyereknek nem helyettesítő tárgyakra, cumira, rongyocskára és hasonlókra van szüksége, hanem egy biztonságot adó, szeretett felnőttre. Ezek a gyerekkel töltött órák később egészen biztosan megtérülnek. Egy kétéves rendszerint már könnyen megérti és el is fogadja, hogy egy-egy este nem anya, hanem apa vagy a nagyszülő altatja el. Persze akkor, ha anya nem ül tűkön a szomszéd szobában, hanem, mondjuk, miután elbúcsúzott a gyerektől, elment otthonról. „Amikor felébredsz, már rég itthon leszek!” – ezzel a mondattal búcsúzhatsz el tőle.
Ha belül nem érzel szilárd késztetést, csak kívülállók unszolásának engednél, akkor inkább hagyd a csudába a leszoktatást, és várj addig, amíg belül is készen állsz erre a lépésre, vagy amíg a gyerek magától felhagy azzal, hogy szopni akarjon. Lehet, hogy nem haszontalan dolog személyesen is beszélned erről egy szoptatási szaktanácsadóval, hogy pontosan tisztázhassátok, melyik az a megoldás, amelyik az elképzeléseidnek leginkább megfelel. Ez minden anya-gyerek párosnál egy kicsit más lehet.
Kapcsolódó cikkek
