Kép: Getty Images
Bármennyire is megnehezíti a köhögés a baba és a család éjszakáját, a legtöbb esetben nem a köhögés csillapítása a megoldás. A köhögés ugyanis az alsó légutak válasza valamilyen “idegen” anyag jelenlétére, a csillapítással pedig akadályozzuk a váladék távozását, így ez inkább elodázza, mint felgyorsítja a gyógyulást.
A köhögés okai
Nátha
Az elhúzódó köhögés szinte mindig azzal függ össze, hogy az ősztől tavaszig tartó időszakban gyakorlatilag állandósulnak a nátha különböző válfajai. Eleinte vizes, azután sűrűbbé váló fehéres orrfolyással kezdődik, majd rendszerint felülfertőződik, és a váladék színe sárgás-zöldesre változik (bár a legfrissebb szakmai vélemények szerint a zöldes orrváladék nem feltétlenül jelenti azt, hogy bakteriálissá vált a nátha).
A legnagyobb probléma, hogy a kicsik eleinte egyáltalán nem tudnak orrot fújni, nagyjából nyolc-tíz éves korukra képesek olyan hatékonyan elvégezni ezt a műveletet, ahogy kellene. A pangó váladék azonban kiváló táptalaj a kórokozóknak, amelyek aztán a lélegzéssel könnyen lejutnak az alsó légutakba.
Belélegzett valamit
Ha a görcsös, rohamszerű köhögést vagy elhúzódó köhécselést semmilyen felső légúti tünet sem előzi meg, vagyis a kicsinél sem híg, vízszerű, sem sűrű orrváladékozást nem tapasztaltunk, elsőként mindig arra kell gondolni, hogy a légutakba került idegen test – szösz, borsó, apró tárgy, hintőpor, mag – okozza a panaszt.
Ilyenkor fül-orr-gégész szakorvos végzi el megfelelő műszerrel az oda nem való szennyeződés eltávolítását. Mivel röntgenvizsgálattal nem minden esetben látható az idegen test, hörgőtükrözésre is szükség lehet, amit altatásban végeznek.
Krupp
A kruppos roham rendszerint jelentősebb előzmények nélkül, éjszaka jelentkezik. Különösen a háromévesnél fiatalabbakat érinti. A kicsin napközben legfeljebb enyhe náthás tüneteket figyelhettünk meg, ám éjjel váratlanul rekedtes, ugató köhögés tör rá.
A légutak a gége körüli és alatti nyálkahártya gyulladása és duzzanata miatt erősen beszűkülnek, a gyereket légszomj gyötri, bőre szürkés-sápadt, belégzéskor rekedt húzás hallható, az orrcimpák láthatóan mozognak. A nyálkahártya-duzzanatot különböző megfázást okozó vírusok váltják ki.
A légszennyezettség és az allergiás hajlam érzékenyebbé teszi a légutak nyálkahártyáját, ezért téli szmogos időben és allergiásoknál gyakoribbak és súlyosabbak a rohamok. Első alkalommal feltétlenül hívjunk azonnal orvost, később pedig olyankor, ha a tünetek otthoni csillapítással nem enyhülnek fél óra alatt, vagy azonnal nagyon erőteljesek.
Emeljük függőleges helyzetbe a kicsit, bugyoláljuk takaróba, és álljunk vele a nyitott ablak vagy a nyitott mélyhűtő elé. A hideg, nedves levegő hatására talán csökken a nyálkahártya duzzanata. Adjunk neki hideg vizet inni, további esetekre tartsunk a mélyhűtőben vízből készült “jégnyalókát”. Gyakori ismétlődés esetén érdemes elektromos inhalálókészüléket beszereznünk, mellyel megelőzésként is belélegezhet a gyerek porlasztott sós vizet, Salvus vizet, orvosi rendelvényre gyógyszereket.
Asztma
Nagyon makacs, fulladással járó köhögésnél, nehezített ki- vagy belégzésnél keressünk fel mielőbb pulmonológus szakorvost, mert a tüneteket gyakran vírusfertőzés hatására kialakuló asztma okozza. Ilyenkor olyan belélegezhető készítményeket ír fel az orvos, melyek a megelőzést és a légszomj oldását is segítik. Megfelelő segédeszközzel csecsemők kezelése is megoldható.
Így segíthetsz kisbabádnak
Hatékony orrszívás
A különféle orrszívókkal nagyon hatékonyan eltávolíthatjuk a váladékot. Ezt azonban csak akkor nevezhetjük tényleg hatékonynak, ha óránként többször is sor kerül rá, s úgynevezett megszakított szívást végzünk: egy-két másodpercenként egy pillanatra kihúzzuk a szívófejet az orrból. Előfordulhat, hogy az orrszívást orrcsepp vagy orrspray alkalmazásával kell hatékonyabbá tennünk. A beszáradt váladékot – ha még szopik – néhány csepp anyatejjel, és tengerisó-oldattal lazíthatjuk fel.
Kedvező légköri viszonyok
A súlyosbodó köhögés kialakulásában jelentős szerepe van, különösen télen, a száraz szobalevegőnek. A túlfűtött, levegőtlen helyiségekben kiszáradnak a légutak nyálkahártyái, s ez további köhögésre ingerel, ráadásul a beszáradó, sűrű váladékot sokkal nehezebb kiköhögni. Ezért megfelelő, nagyjából hatvanszázalékos relatív páratartalomról is gondoskodnunk kell, miközben a hőmérsékletet legfeljebb 20 Celsius-fokra állítjuk be.
Ha nem lázas a gyerek, tiszta levegőjű helyre nyugodtan vihetjük sétálni. A meleg pára belélegeztetését (forró inhalálást) manapság nem javasolják a szakemberek. A porlasztott hideg pára belélegeztetése, esetleg az orvos tanácsára a váladékot hígabbá tevő gyógyszerrel kiegészítve sokat javíthat az állapoton.
Hányás esetén
Kisgyerekeknél meglehetősen gyakori, hogy az éjszakai órákban olyannyira felerősödik a köhögés, hogy a hosszú, kimerítő rohamok közepette hányásra is sor kerül. Egyrészt a köhögés ingerli, másrészt a gyomorba is lecsorog a fertőzött váladék, s ott is hurutos tüneteket, hányást, hasmenést okoz.
Szükség esetén éjszaka is szívjuk le a gyerek orrát az odakészített porszívóval, segítsünk neki felköhögni és kiöklendezni a váladékot, és itassuk mindannyiszor vízzel vagy cukormentes borsmentateával. Ne hagyjuk magára a szobájában, feküdjünk mellé, hogy idejében felneszeljünk, ha ismét hányásra kerülne sor. Sokszor fel sem ébrednek rá egészen, ezért könnyen belélegezhetik a hányadékot.
Kapcsolódó cikkek
