Több száz kisbaba él jelenleg is kórházban, mert szüleik nem tudják, vagy nem akarják hazavinni őket. A jogszabályi módosítások nyomán 2024. júliusa óta felgyorsult azoknak a babáknak az örökbeadása, akiket hat hete nem látogat a családjuk. Azz SOS Gyermekfalvak most örökbefogadó anyák történetén keresztül mutatja be, mit tapasztaltak a hónapokra kórházban hagyott gyerekekkel és ellátásukkal kapcsolatosan a jogszabályi változások után.
“Bementünk a kórházba, tisztára olyan volt, mintha nekünk rendezték volna be a szobát. Csak a kislány volt ott, feküdt egy babafészekbe rakva, körülötte a kis textil rácsvédők, és nagyon cukin fel volt öltöztetve, mintha azt akarták, volna, hogy beleszeressünk ebbe a gyerekbe. Egyből a kezembe nyomták, hogy na, anyuka, etesse meg! Jézusom, tegnapelőtt még Horvátországban voltam, most meg anyuka vagyok? Ezt nekem lelkileg nagyon nehéz volt feldolgozni. Szerettem volna gyereket mindig, de az alapítványoknál is szólnak előre, hogy most az ötvenedikek vagytok, már a negyvenedikek, vagy a várandóságnál is van a kilenc hónap, lehet rá készülni, testileg-lelkileg összehangolódni… Én meg egyszer csak kaptam a kezembe egy apró koraszülött babát, azt se tudtam, hogy jól fogom-e… olyan picike volt!
Rögtön az első alkalommal mondták, hogy aludjak ott, beköltözhetek a baba mellé. Úristen, de hát haza kell mennem, most így hirtelen? Azt se tudtam, fiú vagyok-e vagy lány, azt se kérdezték, hogy igent mondunk-e rá, mindenki evidensnek vette, egyszerűen egyértelmű volt. És hát beköltöztem.
A mi történetünk úgy kezdődött, hogy nyaralásból jöttünk haza és éppen csomagoltam ki, amikor csörgött a mobilom, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) ügyintézője volt. Gondoltam, ez csak egy rutinbeszélgetés, mert megbeszéltük, hogy néhány havonta bejelentkezünk. Kérdezte, hogy hogy vagyunk, jelentkeztünk-e csecsemőket örökbeadó alapítványokhoz. Korábban mondta, hogy a TEGYESZ ritkán közvetít ki babát, keressük meg inkább ezeket a szervezeteket. Azt írtuk be, hogy hathónapos korig, korrigálható betegséggel rendelkező fiúgyermeket szeretnénk, származási kikötés nincs, nem számít az sem, ha ismeretlen a szülő. Mondtam, hogy igen, fenn vagyunk már listán, 2-3 év múlva várható a gyerek, addigra pont befejezem az egyetemet. Hát ő ennek nagyon örül, de az a helyzet, hogy van egy kislány, koraszülött, öthetes, az anya lemondott róla, megnéznénk-e. Ez így sokkolt minket.
Már másnap odautaztunk. Mutattak róla képet, nagyon cuki volt. Elmondták, hogy hogyan alakult addig az élete, hogyan született, mi történt. Gondozatlan terhesség volt, anyuka külföldön élt, nem járt várandósgondozásra. Mindenféle vizsgálatot megcsináltak a babán.
Amikor beköltöztem a kórházba, nagyon sok baba volt ott, akik kis külön helyiségben, rácsos ágyakban feküdtek. Az egész koraszülött osztályon, ahol tíz-tizenkét újszülött volt, csak hárman voltunk anyák. Én voltam az egyetlen, aki örökbefogadó. A nővér mondta, hogy a legtöbb baba nem egészséges, a legtöbb örökbefogadó szülő pedig nem beteg babát szeretne hazavinni…
Illusztráció: Getty
A kórházban a nővérek sokszor olyan idegesek voltak. Mindent megtettek, amikor nagyon sírtak a babák, ha tehették, nem hagyták ott őket, de háromóránként etetés van, mire befejezik eggyel, jön a következő és a következő, vizsgálatokra viszik őket, állandó pörgés van, éjszaka is, ez egy daráló. A gyerekem mellett is voltak babák, egyedül. Volt egy kisfiú, nagyon pici, csak enni kelt föl, sosem láttam ébren. Annyira sajnáltam… emlékszem a nevére is, a mai napig itt van előttem az arca. És nem jött senki látogatni őt egy hétig, amíg én ott voltam. Mondták, hogy nagyon ritkák itt a látogatók, nem jött egy anya sem, amíg ott voltam, hogy ebédidőben megetesse a gyereket, vagy napközben ott legyen…
Gyorsfolyású cumisüveget adtak a babáknak, hogy minél gyorsabban végezzenek, ők meg alig bírták lenyelni. Szinte fuldokoltak. És akkor mentem ki másik cumisüveget szerezni, de a nővérek mondták, hogy a kislányom csak mohó. De nem, hát dehogy mohó, csak szerencsétlen megszokta, hogy ez az egyetlen történés az életében öthetesen, az egyetlen testkontaktus háromóránként, amit kap…
A tápszert a tejkonyháról küldték föl. Mindenkinek ki volt mérve az adagja. Volt, hogy a lányom is evett volna többet, de nem volt, és akkor úgy csempészgettek nekünk. Meg ugye szigorúan háromóránként esznek a gyerekek, percre pontosan, de volt, hogy a gyerekem előbb éhes lett. De hát anyuka, még nem hozták föl a tápszert, mondták. És akkor ott kellett a síró, éhes gyerekkel fel-alá járkálnom. Ilyenkor azt mondták, hogy ott van a cukrozott fekete tea, adjak azt neki, hogy kibírja.
Kérdeztem, hogyan fürdetik őket, mondták, van nekik kiskádjuk. Szerinted kiskádban fürdették őket? Dehogy! Hogy lett volna idő erre tizenkét babánál? A csap alatt gyorsan. Mire pislogtam kettőt, már meg voltak fürdetve, és mérték is le őket. Még ennyi inger sincs nekik szenzorosan, hogy na, akkor most fürdünk.
Ki voltak számolva a pelusok, hogy egy nap hányat lehet adni a gyerekre, már nem emlékszem, mennyit, de mi hoztunk magunkkal a kezdettől fogva. Ki volt csípve neki pirosra a feneke, mert megvan az ideje, hogy mikor cserélik, előbb nem.
Amit viszont nem vihettünk be a fertőzésveszély miatt, azok a ruhák. Az is ki volt számolva, hogy ennyi van, figyeljek oda, le ne bukja, vagy valami.
Illusztráció: Getty
Egy hetet voltunk bent a kórházban. Amikor hazahoztuk, két hétig nyugtalan volt nagyon, nehezen lehetett elaltatni. Aztán rájöttem, hogy hoppá, mert zaj vette mindig körbe, kiabáló nővérek, kiabáló gyerekek, itt meg volt egy szobája, és csend volt.
Vannak, akik azt mondják, hogy ne sajnáltassam magamat, de nagyon nehéz volt az első időszak. Ezt nem tudja senki, csak az, aki ezt átélte. Hogy úristen, tegnap még ketten vagyunk a férjemmel, most meg itt egy apró gyerek a semmiből. Az embernek az egész élete felfordul. És onnantól kezdve mindenki anyának hív.
Az a rossz az örökbefogadásnál, hogy utána nem panaszkodhatsz. Mert mindenki azt mondja, hogy de hát ezt te akartad, hát itt a gyerek, most akkor gondoskodj róla és örülj! És akkor van egy olyan érzeted, hogy te nem mondhatod el, hogy neked milyen nehéz. Pedig öt hétig ő sem ismert, nem hallotta a hangodat a pocakban, nem érezte az illatodat, neki is teljesen ismeretlen vagy. Ezt nagyon nehezen értik meg. Ó, hát neked nem is volt kilenc hónap várandósságod! Igen, és pont ettől nehéz, hogy nem volt! Elhiszem, hogy neked is nehéz volt fizikálisan, tudom, hogy nem aludtál és hasonlók, de nekem meg pont ez hiányzott.
Meg hát a bűntudat, hogy úristen, örökbe fogadtuk, nem a miénk volt eredetileg. Az ember néha gondol az életadó anyára, hogy ő vajon gondol-e rá. Mindig össze vagy kötve egy harmadik féllel, akit nem is ismersz, de majd valahogy kell a gyerekednek beszélni róla. Szóval ezekkel vannak extra feladatok az örökbefogadott gyerekek nevelésénél és magadban is.
A mienk titkos örökbefogadás volt, de rajta volt a karszalagján az anyuka neve. Utánanéztünk, megtaláltuk. Láttam egy bejelentkezését, egy videót, amin már várandós volt. Annyira nehéz volt, nem tudom elmondani… Sokan mondják, hogy ne nézegesd, de össze vagy kötve vele, kíváncsi vagy, hogy nem akar-e tudni róla, hogy jó helyen van-e a gyereke? Mert olvasod a szakirodalmat, hogy a legtöbb anya gondol az elhagyott gyerekére, és akkor megfordul a fejedben, hogy most akkor írjak neki? De hát el akarta titkolni, ez volt a döntése.
Illusztráció: Getty
Azt fogom írni a kislányom élettörténeti könyvébe, amit hivatalosan tudunk. Meg kell óvnom attól, hogy mi van, ha nem akar az életadó anya találkozni vele, mert már lezárta magában ezt a kapcsolatot. Ha ő magától felveszi vele a kapcsolatot, akkor nyilván támogatjuk ebben. De ha az életet adó nemet mond, akkor kétszer kap elutasítást a gyerek, egyszer, amikor megszülte, egyszer, amikor megkereste. Neked örökbefogadó szülőként folyamatosan lesz munkád ezzel, a gyerekednek is, ebbe a sokszereplős viszonyba álltál bele. De nem panaszkodom. Végül is egy makkegészséges kislány. És olyan, mintha ő választott volna minket.”
A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly a nyilvántartott örökbeadható gyerekek száma 2095 fő volt, közülük 1291 gyermeket adtak örökbe. Minden negyedik egy éves kor alatti.
Kapcsolódó cikkek
