Baba

Másfélszer annyi kisgyerek volt beteg decemberben, mint korábban

Decemberben a havi átlaghoz képest másfélszer annyi kisgyerek betegedett meg, így összességében csaknem 40%-kal növekedett a forgalom év végén a rendelőkben.
2017. Január 31.

A januári zord időjárás és az influenzajárvány miatt további növekedést várnak a szakértők – hívta fel a figyelmet Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

Az immunrendszer erősítéséért jóval többet tehetnek a szülők, mint azt sokan gondolják: a fogantatástól számított első 1000 nap táplálása ugyanis meghatározó szerepet játszik a gyermekkori, sőt a felnőttkori egészség alakulásában is. Az édesanyáknak már a terhesség ideje alatt érdemes odafigyelniük néhány aranyszabályra, amivel megalapozhatják a magzat fejlődését és felnőttkori életminőségét.

A havi átlaghoz képest csaknem másfélszer annyi gyerek volt beteg decemberben, a januári mínuszok és az influenzajárvány pedig újabb ugrásszerű növekedést hozott a rendelőkben. A közösségbe való bekerülés vagy visszakerülés megterheli a kisgyermekek szervezetét, de az ellenállóképességet a helytelen táplálkozási szokások is tovább gyengíthetik.

„A várandósság alatti táplálkozás, valamint az első 2 év megfelelő táplálása kulcsszerepet játszik az immunrendszer fejlődésében és olyan népbetegségek megelőzésében, mint a felnőttkori elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. Az élet első 1000 napjára úgy kell tekinteni, mint egy megismételhetetlen prevenciós időszakra” – hangsúlyozta Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke.

5 aranyszabály segít megalapozni az egészséges felnőttkort

Ebben az időszakban megfelelő táplálással és vitaminpótlással sokat tehetnek a szülők a természetes immunitás kialakulásáért, ami a járványokkal teli hónapokban is segít megelőzni a betegségeket. Egy egészséges kisgyerek mellett pedig az egész család nagyobb védelmet élvez, hiszen minden szülő tapasztalta már, hogy a bölcsődei közösségből hazahozott betegségek a család többi tagját sem kímélik.

Öt egyszerű aranyszabály betartásával az élet első 1000 napjában hozzájárulhatunk a későbbi egészség megalapozásához:

1. Nem csak a gének határozzák meg a gyermekek jövőjét!

A fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai – azon belül is a táplálás – hatalmas szerepet játszanak olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében, mint például az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. Az élet első 1000 napjában szerzett immunitás egy életre szól: a szülőnek aktív szerepe és soha vissza nem térő lehetőségük van gyermekük felnőttkori egészségének alakításában.

2. Az édesanya táplálkozása kihat gyermeke egész életére és egészségére

A magzat szervezete azokból a tápanyagokból épül fel, amit az édesanya fogyaszt, így a terhesség alatt kiemelten fontos a megnövekedett vitaminszükséglet pótlása. Fontos, hogy az édesanya szervezetében már a terhesség előtt, a babatervezés időszakában megfelelő mennyiségben jelen legyenek az egészséges fejlődéshez szükséges vitaminok és nyomelemek. A megnövekedett vitamin- és ásványianyag-szükséglet fedezésére a szoptatás időszakában is fokozottan ügyelni kell.

3. A baba legjobb tápláléka az anyatej

Az első 6 hónapban az anyatej az elsődleges táplálékforrás a csecsemő számára. Tartalmaz minden olyan vitamint és ásványi anyagot, amire a csecsemőnek szüksége van és folyamatosan igazodik igényeihez. Tökéletes a tápanyagtartalma, így a szoptatott gyermekeknél kisebb az esély az elhízásra, alacsonyabb a vérnyomásuk és a koleszterinszintjük.

4. A hozzátáplálás nem verseny

A szülőknek egyedülálló lehetőségük van arra, hogy kialakítsák gyermekük egészséges étkezési szokásait. Fontos a türelem és a fokozatosság: a babák étrendjébe csak akkor vezessünk be új ételt, amikor emésztőrendszerük már megérett rá, és egyszerre csak egy újdonságot kínáljunk.

5. A kisgyermek 1 éves kor felett sem „mini” felnőtt

A kisgyermekeknek 1 éves kor felett még eltérő mennyiségű és összetételű tápanyagra van szükségük, mint a felnőtteknek. Eltérő a vitamin- és ásványianyag-igényük, és a felnőttek ízlése szerint fűszerezett, sózott és cukrozott ételek még megterhelik emésztőrendszerüket.

A tehéntej fogyasztása egyéves kor alatt semmiképp nem javasolt, mert magas fehérjetartalma szintén megterhelő lehet a baba emésztőrendszerének és a veséknek. Számos szakember 1-3 éves kor között is előnyösebbnek tartja az életkori tápanyagigényeknek megfelelően kialakított junior gyerekitalok fogyasztását, melyek a vegyes, kiegyensúlyozott étrend részeként hozzájárulnak a gyermekek vitaminszükségletének fedezéséhez.

„Az élet első 1000 napjában rögzülő táplálkozási szokások alapjaiban határozzák meg az immunrendszer fejlődését, és egészen felnőttkorig elkísérnek bennünket. A szülőknek és a szakorvosoknak óriási szerepe van abban, hogy lefektessék az egészséges felnőttkor alapjait” – tette hozzá Dr. Póta György.

Részletes információ és további segítség a szülőknek itt található.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Immunrendszerünk
  • A csecsemő táplálkozása határozza meg az immunrendszerét
  • Forrás: FLOW PR