Magyarországon többségben az anya marad otthon a babával, 2016-os adatok szerint még a 10 százalékot sem érik el azoknak a családoknak az aránya, ahol az apa megy GYED-re – írja a penzcentrum.hu. Ennek nyilván sok oka van, a társadalmi szokásokon, a családi szerepeken túl azonban az is oka lehet, hogy általában a férfiak többet keresnek mint a nők.
Ha azonban a szülők nyitottak arra, hogy nem evidens, hogy az anya maradjon otthon, akkor érdemes néhány kérdést tisztázniuk. Ezek a következők:
A GYED nem alanyi jogon jár, hanem az igénylő korábbi keresetétől függ. Az kaphat GYED-et, aki a gyerek születése előtti 2 évben legalább 365 napon biztosított volt. A GYED összege a szülő korábbi fizetésének 70 százaléka. Plafonja van a gyermekgondozási díj összegének: ez a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka, azaz nyugdíjjárulék és szja-előleg levonása után maximum 160 650 forint lehet. (Az összeg jövőre emelkedni fog 173 502 Ft-ra, mert a minimálbér is emelkedni fog 8 százalékkal.)
Hogy a helyzet mégse legyen ennyire egyszerű, nem csak azt érdemes figyelembe venni, hogy ki mennyit keres, hanem az adózási formát is, pl. az ekho esetében kevesebb adót vonnak le, ezért nem a fizetésnek, hanem csak a minimálbérnek a 70 százalékára jogosult.
Ha mindkét fél jogosult a GYED-re és nincs semmi különlegesebb adózási formájuk, akkor meg kell nézni, hogy ki mennyit keres.
Nyilván ha a két szülő fizetése között nagy a különbség, akkor az éri meg a családnak, ha az marad otthon, aki kevesebbet keres. Ez ugyanis kevesebb pénzkiesést jelent. A magasabb keresetű szülő ráadásul több családi adókedvezményt vehet igénybe. A penzcentrum.hu egy példaszámítással segít átlátni a helyzetet:
Ha az egyik szülőnek a nettó fizetése 229 500 forint, akkor ő bruttóban 345 113 forintot keres. Ha a másik, nagyobb keresetű szülő bruttó fizetése 400 ezer forint, akkor ő nettóban 266 ezer forintot keres. A nagyobb keresetű szülő ugyanúgy csak 160 650 forint GYED-et kapna, nála viszont a GYED és a fizetése között nem 68 850, hanem 105 350 forint a különbség. Tehát már 36 500 forint pluszban van a család, ha az alacsonyabb keresetű marad otthon.
Van egy olyan lehetőség is a baba 6 hónapos korától, hogy a GYED-en lévő szülő vissza mehet dolgozni. Bölcsőde is igénybe vehető, de ha megoldható, akkor távmunkában is lehet dolgozni. Ez a GYED extra: a szülő a fizetését és a GYED-et is megkapja. Tehát annak a szülőnek lehet érdemes otthon maradnia, aki később tud távmunkában otthonról dolgozni. A GyED extra egyébként addig jár, amig a maga a GYED (a baba 2 éves koráig), tehát nem kell a baba 6 hónapos korában megkezdeni feltétlenül a munkát.
A számításoknál, mérlegelésnél azt is érdemes megvizsgálni, hogy milyen plusz pénzekre számíthat a család.
Ilyen pl. a családi adókedvezmény. Ez most így néz ki havonta és kedvezményezett eltartottanként:
.
Tehát, ha első gyermekről van szó, akkor a dolgozó szülő nettó fizetése 10 ezer forinttal lesz több havonta. Ehhez hozzájön még a családi pótlék is, egy gyermek esetén ez 12 200 forint.
Az anyasági támogatással is számolhatunk, ez egy egyszeri juttatás, alanyi jogon adják, összege 2017-ben 64 125 forint (a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 százaléka).
Persze a fenti példák gazdasági alapon vizsgálják azt a kérdést, hogy ki maradjon otthon a babával, de természetesen ez nem (csak) gazdasági kérdés, hanem számos más szempontot is érdemes mérlegelni a döntés meghozatala előtt.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: penzcentrum.hu
Kapcsolódó cikkek
