Mennyi napfényvitamin kell?

D-vitamin napozás D-vitamin-pótlás kismamáknak

Kanadai, egyesült államokbeli vizsgálatok és hazai adatok szerint is jellemző, sőt egyre elterjedtebb a fejlett országokban a D-vitamin-hiány, egyes becslések szerint az emberek 70-80 százalékát érinti. Igaz, nincs közmegegyezés azzal kapcsolatban, hogy mekkora szint számít megfelelőnek a vérben, sőt, abban sem egységes a szakemberek álláspontja, hogy mennyi kiegészítést kellene szednünk.

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a D-vitamin központi jelentőségű, számtalan civilizációs betegséget, a növekedést, az idegrendszert és az immunrendszer működését egyaránt befolyásolja, akkor talán a hormon a pontosabb elnevezés, hiszen saját szervezetünk is képes előállítani. Feltéve, ha elegendő napfényhez jutunk! Márpedig a bőrráktól tartva az emberek többsége, különösen kicsik esetében, magas faktorszámú napozószert használ, az pedig nem engedi érvényesülni a nap hatását.

Mennyi az „elegendő napfény”?

Nem is olyan sok!

A 39. szélességi fok mentén (ez nagyjából az olasz csizma orra) teljesen felöltözve, de sapka nélkül napi 17, heti 120 percet kell napon tölteni. Csak pelusban már napi 4,3 perc is elég. Ezek az adatok fehér bőrűekre vonatkoznak, minél pigmentáltabb a bőrszín, annál több időt kell a napon tölteni a kellő hatáshoz. Egy pekingi gyereknek például ruhában napi 24 perc a megfelelő időtartam. Mivel Magyarország északabbra fekszik, nálunk magasabb értékekből, napi fél órából érdemes kiindulni, ha ruhában vagyunk.

Ezeket az értékeket persze rendszerint túllépjük, illetve a téli évszakban, borult időben nem is valósul meg, de a szervezet képes a raktározásra, ezért azokon a napokon, amikor több időt töltünk a napon kevesebb ruhában, feltankolunk a sötétség idejére. Ennyi időt nem déli, nem tűző napon naptej nélkül is be lehet vállalni.

Kiket fenyeget súlyos D-vitamin-hiány?

Azokat, akik különösen magas levegőszennyezettségű vidéken vagy olyan helyen élnek, ahol az év jelentős részében borult az ég, vagy sötét van. Nem véletlen, hogy az északi népek, például az eszkimók táplálékában igen magas arányban szerepelnek olyan tengeri állatok, amelyeknek igen magas a D-vitamin-tartalmuk. Ők így más forrásból lehetnek egészségesek. A Kanadában megfigyelt angolkór-esetek kivétel nélkül sötét bőrűeknél jelentkeztek, akiknél a genetikai tényezők miatt sokkal több napsütéses óra szükséges a kívánt hatás eléréséhez.

Figyelem! A szoláriumozás nem pótolja a természetes napfényt, hatására nem keletkezik D-vitamin.

Szoptatás és D-vitamin

Szoptatott csecsemőknek eddig is ajánlották a D-vitamin szedését, noha az anyatej a közhiedelemmel ellentétben tartalmaz egy nagyon jól hasznosuló, vízoldékony D-vitamin-variánst, igaz, igen kicsi, 20-136 IU/liter (IU, NE, nemzetközi egység) mennyiségben, feltéve, hogy az anya nem D-vitamin-hiányos. Eredetileg viszont sokkal több napfény érhette a csecsemőket és az anyákat is, mint manapság! A szoptató nő tejének D-vitamin-szintjét ugyanis saját D-vitamin-ellátottsága befolyásolja.

Egy finn kutatás során a szoptató anyának adott napi 2000 NE-t (50 mikrogrammot) ugyanolyan hatékonynak találták, mintha a baba kapna 400 NE-t, az anyának adott 4000 NE pedig az anya és a szoptatott baba D-vitamin-szintjét is jelentősen javította.

Az utóbbi években több szakmai szervezet is módosította ezzel kapcsolatos ajánlását, köztük az amerikai gyermekgyógyászok szakmai testülete, az AAP is duplájára emelte az adagot.

Mivel a baba D-vitamin-szintje az első három hónapban elsősorban attól függ, hogy a terhesség alatt jó volt-e az anya D-vitamin-ellátottsága, Magyarországon 2000 NE/nap D-vitamin szedését javasolják kismamáknak. Szoptatott babáknak 400-1000 NE (azaz 10 mikrogrammtól) jár naponta egyéves korukig a hivatalos ajánlás szerint, majd attól kezdve csak a téli hónapokban (novembertől március végéig).

Tápszeres babáknak addig nincs szükségük pótlásra, amíg napi körülbelül 1 liter tápszert fogyasztanak.A háziorvos Magyarországon nem kérhet páciense számára D-vitaminszint-vizsgálatot, ehhez endokrinológus vagy más szakorvos javaslata szükséges. Így csak egyéni rizikótényezőid mérlegelése alapján döntheted el, hogy mennyi és milyen formájú D-vitamin-pótlásra van szükséged.

Ha naponta minél több időt töltesz a szabadban a családoddal együtt úgy, hogy nem vagytok bekenve, és nem borítja az egész testet ruházat, jó esély van arra, hogy nem alakul ki hiány. Használd ki az év minden szakaszában a napsütéses órákat, így a fokozatosságnak köszönhetően leégni sem fogtok!

Tél végére a magyarok 95%-a D-vitamin hiányban szenved. Mindenkinek (felnőtteknek is!) szükséges lenne november 1. és március 30-a között D-vitamin pótlásra. Vannak, akiknek egész évben javasolt szedni D-vitamint: egyéves korig, várandósoknak, szoptató anyáknak, krónikus májbetegeknek, csont-, vesebetegségben szenvedőknek.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a D-vitamin túl is adagolható, tehát ne kezdjük el marékszámra szedni.

Egyéves korig napi egy csepp Vigantol az ajánlás, ezt követően hétköznaponként egy tabletta. Nagyobb, tehát egyévesnél idősebbek esetében azért nem szerencsés a Vigantol, mert egy csepp már nem elég nekik, viszont sokkal macerásabb beadni, mint egy rágó- vagy vízben szétmálló tablettát. A Vigantol-cseppet egyébként közvetlenül a nyelvre, szájba érdemes adni, esetleg egy kanál anyatej vagy étel tetejére cseppentve. Minden egyéb megoldással (szoptatott babáknál közvetlenül a mellre cseppentés, üres kanálba, stb.) csökken a csepp hatékonysága.