“Mi egy nagyon szabad szellemű család vagyunk, nálunk nincs beskatulyázás, címkézés” – mondja az énekesnő, aki hozzátette azt is, hogy a nemsemleges mosdókat preferálja az óvodákban/iskolákban is.
“Nálunk, az iskolai wc feletti táblán ez állt: “Nincs megkülönböztetés. Bárki – az ajtóra pedig egy csomó különböző forma volt rajzolva” – tette hozzá.
Ami B. Kaplan new york-i pszichoterapeuta is azt tapasztalja, hogy egyre több szülő neveli így a gyermekét. Nem ragaszkodnak hozzá, hogy a lányuk kizárólag babákkal játsszon, a fiúk pedig kisautóval. Persze, ha azzal szeretnének, az is rendben van. Egyszerűen csak nem akarják rájuk erőltetni ezeket a normákat. Szabadon hagyják őket eldönteni, hogy hogyan szeretnének megnyilvánulni a külvilág felé, ahelyett, hogy bármit is elvárnának tőlük.
Sokszor a kisgyerekek számára a nemek egymásba folynak saját magukkal kapcsolatban is, amit nagyszerű, ha a szülők el tudnak fogadni. “Hallottam olyan családról, ahol a gyerek egyik nap lányként, a másik nap fiúként mutatkozott be. A szülők pedig csak annyit kérdeztek “ma mi vagy?”
“Sokan jönnek hozzám azzal a problémával, hogy a gyerekük nem tudja eldönteni a nemét, a szülőknek pedig fogalmuk sincs, hogy ezt hogyan kezeljék. Azt szoktam tanácsolni, hogy csak hagyják, hogy a gyerek olyan ruhát vegyen fel, amilyet szeretne, és ne rendezzék be nagyon lányosra vagy nagyon fiúsra a szobáját. Ezek segítenek kizárni azokat a korlátozó normákat, amelyek a nemek köré alakított ki a társadalom, és megengedi a gyereknek, hogy az legyen, aki” – mondja Kaplan.
Van olyan szakértő is, aki ezzel nem ért egyet. Dr. Fran Walfish californiai pszichiáter szerint “minden kislánynak és kisfiúnak szüksége van arra, hogy egyértelműen lányként vagy fiúként azonosítsa magát. Enélkül a gyerek elveszettnek és összezavarodottnak érzi magát a saját identitásával kapcsolatban. A nem és a nemi szerepek csupán egy részét képezik a személy identitásának. De fontos, hogy ez egyértelmű legyen, ugyanis női vagy férfi identitás nélkül a gyermek sem egész ember.”
Egy kutatás, ami a nemi szerepeket vizsgálta, arra jutott, hogy “nekünk, embereknek folyamatosan szükségünk van arra, hogy tudjuk mit látunk, ezért beskatulyázunk mindent, embereket, tárgyakat és címkékkel látjuk el őket, hogy úgy érezzük, értjük, ami körülöttünk zajlik.”
“A nemi szerepek is ilyenek. Látjuk, hogy milyen a nő, milyen a férfi, majd a jellemzőiket egyszerűen hozzájuk társítjuk, amiről hisszük, hogy csak így illeszthetőek bele a társadalomba. Pedig óriási különbség van nem és gender között. A nemünk biológiailag születésünktől fogva meghatározott (habár ma már megváltoztatható), a gender azonban egy a társadalom által felállított szerepnorma, mondjuk úgy, hogy társadalmi nem.”
Bármelyik tábor mögé is áll be a szülő, az kérdéseket vethet fel a tanárok, a család és a barátok részéről is, ezeket pedig nem mindig könnyű megválaszolni. Azonban, ha nyitottak és támogatóak vagyunk, az biztos, hogy másokból is megértést fog kiváltani.
A fiú lány témához kapcsolódó anyagok:
- Melyik valójában a gyengébbik nem?
- Hogyan neveljünk magabiztos lányokat?
- Hogyan neveljünk erős, de jóérzésű fiúkat?
Kapcsolódó cikkek
