Nagyon érdekes az a megközelítés, ahogy egy gyakori problémáról beszél, nevezetesen arról, hogy mit tehetünk akkor, ha “a sötétben rejtőző szörnyecskéktől tartanak a gyerekek. Ezeket a lényeket sok esetben a tv-ben látott ijesztő figurák generálják. (Ezért is nagyon fontos, hogy milyen meséket látnak a kicsik.) A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt a kérdést nem lehet lerendezni mindössze annyival, hogy „Kicsim, nincsenek itt szörnyek, mert szörnyek nem léteznek.” Megpróbálhatjuk megmutatni világosban, hogy nincsen senki a szobában, akitől félni kellene. De hozzá kell tennem, hogy kevés esetben használ ez a módszer.
Esetleg belemehetünk a “játékba”, és közösen a picivel készíthetünk valami csodaeszközt, ami elküldi ezeket a lényeket. Az ablakpárkányra helyezhetjük, hogy kint tartsa a szörnyecskéket. A mesés köntösbe bújtatott megoldások, és a gyermek helyzetébe való belehelyezkedés hozza meg legtöbbször a kívánt eredményt és a megoldást.”
Ha kíváncsi vagy a blog további hasznos tanácsaira is, kattints Egy dadus naplója blogra!
Forrás: HáziPatika.com