A Harvard Egyetem Közegészségtani Iskolájának kutatása nem bizonyítja, hogy a magnézium, – ami jelen van az ételekben, a vízben, a levegőben és a termőföldben – oka a lassabb fejlődésnek, de igazolja, hogy a magnézium kis mennyiségben szükséges a normális idegi működéshez, nagy mennyiségben viszont ártalmas lehet. A tanulmány újdonsága az, hogy a magnéziumszintet a gyerekek életének első éveiben vizsgálja, pontosabban azt, hogy ennek szintje milyen hatással van az agy kiegyensúlyozott fejlődésére.
Dr. Birgit Claus Henn kollégáival arra az eredményre jutott, hogy azok a 12 hónapos csecsemők, akik vérének magnézium-koncentrációja korosztályukban az alsó 20, illetve a felső 20 százalékba esett, mentális fejlődésüket tekintve elmaradtak azok mögött, akiknek a magnéziumszintje átlagos, e két szélsőérték közt volt – olvasható az “Epidemiology” című folyóiratban.
Azt is megfigyelték, hogy két éves korban a vér magnéziumszintje már nem befolyásolta a szellemi fejlődést. Úgy tűnik, hogy a magnézium csak az első életévben ennyire fontos: a 12 hónapos korban mért magnéziumszint és a későbbi mentális fejlettség között ugyan magasabb életkorban is volt kapcsolat, ez az idő előrehaladtával egyre gyengébbnek bizonyult.
“Ez az első olyan tanulmány, ami a csecsemők magnéziumszintje és szellemi fejlődése közötti kapcsolatot vizsgálja, ezért óvatosan kell értelmezni az eredményeket” – mondta Henn. “Azonban ha további tanulmányok is igazolják e felfedezésünket, akkor kimondhatjuk, hogy mind a túl alacsony, mind a túl magas magnéziumszint káros hatást válthat ki a kicsik idegrendszerének fejlődésében.”
A magnézium természetes összetevője a kőzeteknek és a termőföldnek, és az ételeken, például a gabonán, a zöldségeken és gyümölcsökön, és a vízen keresztül az ember folyamatosan viszi be a szervezetébe. Az iparban főleg az acélgyártásban használják, az ilyen munkakörben dolgozók fokozottan ki vannak téve a magnézium idegsejtekre tett mérgező hatásainak, ami olyan tünetekhez vezethet, mint koncentrálási nehézségek, Parkinson-kórhoz hasonló tünetek, például lelassult mozgás, és koordinációs problémák.
A jelenlegi tanulmány során Henn és kollégái 448 mexikói gyermeket vizsgáltak születésüktől 3 éves korukig. Minden hatodik hónapban egyszerű feladatokkal mérték fel a gyermekek szellemi fejlődését, kommunikációs, problémamegoldó, emlékezőképességét.
Henn szerint magnéziumszint alapján az alsó és felső 20 százalékba tartozó 12 hónapos gyerekek 3 ponttal kevesebbet értek el a szellemi fejlődést mérő skálán, mint társaik. Mivel nem biztos, hogy a magnéziumszint önmagában okozta a szellemi fejlődésben való elmaradást, a kutatás során más tényezőket is vizsgáltak – a vér ólomszintjét, az édesanya IQ-szintjét és iskolázottságát – de az összefüggés ugyanúgy fennállt. Dr. Henn szerint az sem kizárt, hogy más környezetből származó toxinok is hatással vannak a kutatás eredményeire.
A szülőknek figyelniük kell arra, hogy gyermekeik nehogy túl sok magnéziumnak legyenek kitéve, viszont biztosítani kell, hogy eleget kapjanak belőle. Néhány műtrágyában és gombaölő szerben nagy mennyiségben található magnézium, ezért óvni kell gyermekeinket ezektől a termékektől. Henn arra is figyelmeztet, hogy míg a vezetékes víz magnéziumtartalma szabályozva van, addig a kútvízben nagy mennyiségben fordulhat elő magnézium.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
