Valódi kapcsolódás
Az újszülöttek nem tudnak beszélni, de még csak mosollyal sem képesek kifejezni magukat az első hónapokban – azonban több kutatás is bizonyítja, hogy a szemkontaktussal, sokat mondó pillantásaikkal valóban kommunikálnak. És az is kiderült, hogy a kapcsolat, amelyet a csecsemővel való szemkontaktus kovácsol, sokkal erősebb, mint korábban gondoltuk. Ugyanis ha a baba és a szülő egymás szemébe néznek, agyhullámaik szinkronba kerülnek a másikéval, derítette ki a Cambridge-i Egyetem és a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem kutatása.A kutatók úgy vélik, az, hogy így mentális szinkronba kerül a gyermek és a szülő, az első lépés a valódi kommunikációjuk felé. A felmérés során 17, nyolc hónapos kisbabát vizsgáltak EEG sapkával (elektroenkefalográffal) – ez egy olyan mérőeszköz, mely a idegsejtek elektromos aktivitásának regisztrálására szolgál. A kisbabákról videófelvételt készítettek úgy, hogy rajtuk volt az eszköz, miközben felnőttek énekeltek gyermekdalokat. A videók egy részében a felnőttek egyenesen a babákra néztek, míg a többiben 20 fokos szögben elnéztek a csecsemők feje mellett, vagy teljesen elfordították felőlük a tekintetüket. A felmérést úgy is elvégezték, hogy közben nem készült felvétel. Volt, hogy közben csak a csecsemők viseltek EEG sapkát, és olyan is, hogy a babák és a felnőttek is.
Erősödött az agyhullámok egymásra hangolódása
Amikor a felnőttek a csecsemőkre néztek, az agyhullámok egymásra kapcsolódása erősödött, míg amikor elnéztek a babák mellett, akkor gyengült a kapcsolat. Az egyelőre nem bizonyított, hogy a kisbabák agyi aktivitása tükrözi ilyenkor a felnőttekét, de a kutatás arra utal, hogy a babák agyműködése hasonulni próbál a szüleikéhez, ha szemkontaktust teremtenek, és ez visszafele, a szüleik agyműködésére is igaz. A kutatók úgy vélik, hogy ez a felfedezés jobb betekintést enged a csecsemők azon képességébe, ahogy kapcsolatot teremtenek a szüleikkel a szemkontaktus segítségével. Victoria Leong, a tanulmány egyik kutatója elmondta, hogy amikor a csecsemő és a felnőtt egymásra néznek, azzal azt jelzik, hogy a másik rendelkezésére állnak, és hajlandóak vele kommunikálni. – Azt tapasztaltuk, hogy mind a felnőttek, mind a kisbabák agya reagál erre a jelzésre. Ez felkészíti a csecsemőket és a szülőket arra, hogy a későbbi kommunikációjuk során könnyebben ismerjék fel, mikor hallgassanak, és mikor beszéljenek a másikhoz, és ez hatékonyabbá teszi a babák beszédtanulásának folyamatát is – fejtette ki a kutató.A Science News egy korábbi felmérése szerint amikor az emberek egy csoportjának agyhullámai kapcsolódnak, könnyebben lépnek interakcióba egymással, és ez visszafele is igaz: amikor az emberek kölcsönösen egyetértenek valamivel, az agyhullámaik is elkezdenek idomulni egymáshoz. Ezt figyelembe véve feltehetőleg egy erős, élethosszig tartó kommunikációs kapocs jön létre a szülő és a gyermeke között a szemkontaktusnak köszönhetően. Hogy szülőként úgy érezzük, hogy ha kisbabánk szemébe nézve egy erős kötelék jön létre köztünk, az nem csak a képzeletünkben létezik – a kutatásnak köszönhetően tudjuk, hogy ez valóban így is van.Forrás: mother.lyKapcsolódó írásaink: