Az érzelmi nevelés legalább annyira fontos, mint a szellemi
Az érzelmi nevelés, az anya-gyerek kapcsolat korai megalapozásáról, a szeretetteljes nevelés fontosságáról dr. Ranschburg Jenő pszichológussal beszélgetett korábban T. Puskás Ildikó.
Az “ősbizalom”
– Bár a Bibliából tudjuk, hogy az anyai szeretet hosszútűrő és kegyes, a valóságból pedig azt, hogy az anyák többsége tényleg igyekszik szeretettel és odafigyeléssel nevelni a gyermekét, az érzelmi nevelés fontosságáról mégsem tudunk szinte semmit. Ugyanúgy nevelnünk kell-e a gyerekünket érzelmileg, mint szellemileg?- A szellemi neveléssel a gyermekkorban nem lehet elkésni, ám az érzelmi nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Az érzelmi nevelés az első érintéssel – mégpedig azzal, amikor az anya a szívére öleli újszülöttjét – kezdődik, s a korai anya-gyerek kapcsolatban alapozódik meg.Az első hetekben, hónapokban – az ún. gondozási időszakban – nemcsak azt tanulja meg az anya, hogyan kell a picinye testi szükségleteiről gondoskodnia, hogyan kell körülötte megszervezni az életet, hanem azt is, hogyan kell értelmeznie és fogadnia kicsinye jelzéseit. Ebben az időszakban a csecsemő és az anya között valamiféle “párbeszéd” kezdődik. Ennek a kommunikációnak a milyensége alakítja a személyiségét, s meghatározza a fejlődését.A csecsemőnek az anya jelenti a kapcsolatot a külvilággal, s az anyja iránti bizalma, az ún. “ősbizalom” alapozza meg a majdani külvilághoz, a kortársaihoz való kapcsolatát, társadalmi beilleszkedését. A nyitott, befogadó típusú anya és néhány hónapos csemetéje között már kialakul a “szeretet-párbeszéd”. Azok a kicsik, akiknek édesanyja “válaszkész”, kiegyensúlyozottabbak, testileg-lelkileg egészségesebbek, szellemileg nyitottabbak és kreatívabbak, mint az érzelmileg hideg, bár korrektül gondoskodóké.
A biztonság alapja
A “szeretet-párbeszéd”-ből azt tanulja meg a gyerek, hogy meg lehet szólítani a világot (amelynek az anya a képviselője), hogy kérdéseket lehet feltenni a környezetének, mert azok egészen biztosan nem maradnak válasz nélkül, hiszen az édesanyja a sírásra, mosolyára, a gőgicsélésére válaszol: simogatással, ringatással, öleléssel, etetéssel. A néhány hónapos pici apránként megtanulja nemcsak azt, hogyan fogadja, hanem azt is, hogyan viszonozza az érzelmeket.Úgy is fogalmazhatnék: ha a személyiséget egy épülethez hasonlítjuk, akkor azt az anyai szeretet, az anyához tartozás biztonsága alapozza meg. Az anyának jelen kell lennie, fontos, hogy például a kicsi hosszan tartó kórházi tartózkodása idején a szülő naponta láthassa, simogathassa, gondozhassa a gyerekét, azaz fenntartsa a szeretet-kapcsolatot.
Már nem jelez
Vannak olyan anyák, akik igen lelkiismeretesen gondoskodnak gyerekükről, de érzelmileg hidegek, úgy is mondhatnánk, “zártak”, ezért nem veszik a gyerekük jelzéseit, nem tudnak különbséget tenni a különféle sírások, mozdulatok, arckifejezések között, s a gyerek egy idő után nem is próbál meg “jelezni”, hiszen úgy is tudja, hogy nem kap választ. A pszichológusok által hidegnek nevezett anyák a kötődési zavart idézik elő gyermekükben.Ezt is érdemes elolvasni:
- Így változtatja meg a gyerekek agyát a szeretet
- A szeretet megismerése
- Hatással van a magzatra, hogy mit érez az anya
Forrás: Baba Magazin
Kapcsolódó cikkek
