Eszter kérdésére ilyen válaszok születtek:
Kísérleteztem
Mivel a kislányom hasfájós volt, cipeltük egész nap. Se rendszer, se alvás, ahogy sikerült. Altattam járkálva, ringatva, kézben, kendőben, babakocsiban, zenére, csendben, sötétben, világosban. Tényleg mindent kipróbáltam, és írtam a baba reakcióit. Végül arra jutottam, hogy vele együtt, lépésről lépésre, de határozottan. Visszalépni csak indokolt esetben (hosszú bömbölés) szabad!
Először a járkálástól próbáltam szabadulni. Fotelban ültem, de ringattam. Aztán ha elaludt, mindig megpróbáltam az ágyába tenni, vagy sikerült, vagy nem. Később már nem ringattam, csak elaludt a vállamon. Egyszer csak éreztem, hogy kényelmetlen neki, és letettem az ágyba. Hason alszik, simogatom a hátát. Mindez hosszú, nehéz feladat, sok türelem szükséges hozzá, és figyelni kell a babára. Idegeskedni tilos, ha nem alszik el, annak oka van!
Babos Borbála
Rémlik, hogy néha nehéz volt
A harmadik babámat várom. A nagyfiam cumizott és tatázott (kistakaróval orrsimogatás), de eleinte cicin aludt el, később „nyamnya-tata” társaságában, de ma már egyik sem kell, mese után magától alszik el, igaz, valamelyikünk mindig mellette marad. A lányom eleinte szintén cicin aludt el, pár hónaposan végigvárta a szopit, majd egyedül aludt el, de fél- és egyéves kora között karban ringatva. Most két és fél éves, és magától alszik el, többnyire úgy, hogy az ágyban hozzám bújva „kezikézik” (simogatja a karom), de van, amikor úgy dönt, hogy átmegy az ágyába, betakarózik, és pár perc múlva alszik.
Rémlik, hogy voltak nehéz időszakok, de mostanra viszonylag könnyen megy minden, és a változásokat sosem erőszakkal kényszerítettük ki. Persze nehéz sétálgatni egy kilenckilós babával, de ez csak pár perc, míg sírva-szenvedve lehet, hogy órákat is igénybe venne az altatás.Sikeres altatást kívánok bárhogy!
F. Judit
Megszokott szertartások, következetesség
Én cumisüvegből etetem a három hónapos kislányomat. Evés után a játék következik, majd azután az alvás. A cumit nem fogadja el, a ringatást nem szereti elalvás előtt, így nálunk a következőképpen történik az altatás: amikor látom, hogy elfáradt, dörzsöli a szemét, „fáradt” hangon gügyög, lefektetem a kiságyába. Mellé ülök, elmondom az altatót, picit beszélek hozzá, és kijövök a szobájából. Napközben nem sötétítek be, mert szeret nézegetni. Ha kicsit panaszkodik, nem megyek vissza hozzá, mert akkor csak kiverem az álmot a szeméből (tapasztalat). A napot a fürdetés zárja.
Pancsolás után irány az ágy, elmondom az altatót, felkapcsolom a kiságyra felszerelt zenélő játékon a lámpát (halványan világít), hogy ilyenkor is tudjon nézelődni. Nálunk azon van a hangsúly, hogy időben észrevegyem a fáradtságot, mert különben túlpörög. Nem igazán szeret aludni, inkább nézegetne, játszana egész nap. Ennek ellenére a felkelést követő két óra elteltével akkor is lefektetem, ha nem mutatja álmosságát. Lehet, hogy picit tiltakozik, de negyedóra múlva már Álomországban jár.
Feketéné Gyenes Andrea, Győr
Miért ne?
Még várandós voltam, de már nagyon szimpatikus volt nekem Tracy Hogg Suttogója, mert úgy éreztem, az ott leírtak nagyon közel állnak az én rendszerező, tervezgető habitusomhoz. Úgy képzeltem el, hogy majd háromóránként szoptatok, amikor alvásidő van, leteszem a lányomat, bekapcsolom a zenét, és ő szépen elalszik. Aztán megszületett a lányom, és minden megváltozott. Nehezen indult be a tejem, és nem is volt elég. Akkor a védőnőm és a gyerekorvosunk is az igény szerinti szoptatást tanácsolta. Utólag is nagyon hálás vagyok nekik ezért.
Sőt, egy szoptatási tanácsadóval is felvettem a kapcsolatot, név szerint Diószegi Eszterrel, aki a mai napig ellát tanácsokkal, biztat, amikor én már feladnám. Rendszeresen olvasom a rovatát az nlc-n, így aztán teljesen magamévá is tettem az általa is képviselt gondoskodó nevelés elvét. Sears doktor Éjszakai gondoskodás című könyve megerősített abban, hogy jól csinálom, amit teszek. Ugyanis az én lányomat bizony nem lehetett beletenni a kiságyba csak úgy.
Az első napokban csak apán aludt. Szép lassan aztán áttértünk arra, hogy elaludt nálam, akár szopi közben, akár ringatással, és utána betettem a kiságyba. De gyakran volt olyan is, hogy a kezemben aludt. Most, tizennyolc hónaposan még mindig nálam alszik el.
Van, amikor szopi közben, máskor egyszerűen az ölemben. Már nem kell ringatni. Hamarosan az is elég lesz, hogy összebújunk az ágyon. Ezekre az összebújásokra nekem éppolyan nagy szükségem van, mint a lányomnak. Utálnám, ha egy maci jelentené neki azt a megnyugvást, amit most én. A derekam és a hátam pedig megedződött. Hiszen a lányom nem egyik pillanatról a másikra lett 12 kiló.
Ne haragudj, hogy igazából nem szolgáltam neked használható ötletekkel, hiszen én pont azt a módszert meséltem el neked, amitől te jelenleg idegenkedsz. Annyit azért mindenképpen szeretnék elmondani, hogy azokat a perceket, amikor a lányom elalszik az ölemben, semmivel el nem cserélném.
Betti
Nálatok mi válik be?
Az én kislányom három hónaposan – de már előbb is – magától aludt el, nem kellett altatni. Születése után még vele aludtam a szobájában, de mivel minden rezdülésére felébredtem, inkább visszaköltöztem a hálószobánkba, és attól kezdve a kislányom egyre ritkábban ébredt fel. Mikor már átaludta az éjszakát, sokszor az esti utolsó evés közben aludt el. Én cumisüvegből etetem, mert sajnos tápszeres baba szinte a kezdetektől fogva.
Ritkán volt nyűgös, de akkor bizony altatni kellett. Erre nincs bevált módszer. Volt, amikor a ringatás működött, volt, hogy énekeltem is közben, így aludt el. Volt, amikor a ringatás nem jött be, és már majdnem sírtam én is, mert fogalmam sem volt, hogy mit csináljak; akkor csak annyit tettem, hogy körbesétáltam vele a lakásban, utána betettem a kiságyába, és csodák csodája, elaludt. Én is tartottam attól, hogy nem fog tudni elaludni másképpen, csak ringatással, de alaptalan volt a félelmem.
Az elmúlt két hónapban – most lesz hét hónapos – egyszer sem kellett este altatnom a kislányomat, mindig magától alszik el. Nem rögtön, mert még eldünnyög magában, de sohasem sír, elaltatja magát. Van egy játék, ami csak a kiságyában van, azzal szokott játszadozni elalvás előtt. Cumival régebben próbálkoztam, de nem kellett neki.
Minden gyerek másképp „működik”, te is ki fogod tapasztalni, hogy a te babádnál mi válik be. És idővel változnak ők is, könnyebb lesz, amikor már nagyobb lesz, legalábbis én ezt tapasztaltam.
Tami és kislánya, Zoé
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
