Születéskor az újszülött vére olyan hemoglobint (hgb) tartalmaz, amely a magzati élethez szükséges. A születést követő második, harmadik nap után a legmagasabb a baba hgb-szintje. Ezt követően különböző élettani folyamatok – a magzati hgb gyorsabb szétesése, a csecsemő súlygyarapodása, az érpálya térfogatának növekedése – következtében fokozatosan csökken. Mélypontját a 8-12. héten éri el.
Kiváltó okok
Koraszülötteknél vagy beteg újszülötteknél a hgb-szint csökkenése hamarabb következik be. Ehhez egyrészt a betegség járul hozzá, másrészt az ismételt vérvételek. A mélypontot követően fokozatosan emelkedik a hgb-érték és a serdülőkor végére éri el a felnőttkorit. A férfiak hgb-ja magasabb, mint a nőké.
A vérszegénység okai közt szerepel a nem megfelelő vasfelszívódás – mely bizonyos betegségek velejárója -, és a vérvesztéses formája. Az utóbbi előfordulhat újszülött korban is.
Vérvesztést eredményezhet a láthatatlan, gyakran csak laborvizsgálattal kimutatható vérezgetés a bélrendszerben (különösen, ha ez hosszú ideje fennáll). Vérszegénységet eredményezhetnek még különböző, a bélben élősködő férgek, de mérgezés is kiválthatja az anémiát (például ólom). A vörös vértestek szétesése is vérszegénységet okozhat.
A leggyakoribb ok a nem megfelelő vasbevitel. Ennek kialakulásában több tényező játszhat szerepet.
Elsőként a fokozott igény, amit a testtömeg-gyarapodás tesz szükségessé. Különösen a csecsemő-, illetve a serdülőkorban, amikor a leggyorsabb a növekedés.
A másik kiváltó ok a helytelen táplálkozás. A korai elválasztás is okozhat vashiányt, mivel az anyatejből négyszer jobban szívódik fel a vas, mint a tápszerekből. (A tápszerek már általában vassal dúsítottak.)
A tehéntej kevés vasat tartalmaz, s a későbbi életkorban a vegetáriánus táplálkozás is oka lehet a betegség kialakulásának.
Tünetek
A vérszegénység sokszor enyhe tünetetekkel zajlik, így nem mindig ismerjük fel. Pedig az elhúzódó anémia csökkent ellenálló képességhez, a csecsemő fejlődésének elmaradásához vezethet. A nem kellő súlygyarapodás vagy súlyesés hátterében is mindig felmerül a vérszegénység gyanúja. Ismétlődő betegségek esetén is gondolni kell rá, mivel ilyenkor a csökkent ellenálló képesség fogékonyabbá teszi a szervezetet a fertőzésekre, ami egy körfolyamathoz vezet.
A fertőzés során a kórokozók a szükséges vasat elveszik a betegtől, s ezzel tovább fokozzák a vashiányt. Tekintettel arra, hogy a vas sok egyéb létfontosságú enzimnek is része, hiánya az egész szervezetet érinti. Ingerlékenységhez, késleltetett fejlődéshez, az idegrendszer működésének zavaraihoz vezethet.
A későbbi életkorban a megismerési folyamatokban okozhat problémát. Nagyobb gyermekeknél fáradékonyságot, fizikai terhelhetőség csökkenését, esetleg figyelmi zavarokat produkál. Súlyos anémia esetén szaporább szívműködés, légszomj, légzészavar, légzéskimaradás is jelentkezhet. A tünetek súlyossága attól függ, hogy a vérszegénység milyen gyorsan alakul ki.
A lassan, fokozatosan kialakuló vashiánynál a szervezet hozzászokik az alacsonyabb hgb-szinthez, a gyorsan jelentkező hiány esetén nagyfokú vérvesztés is jelentkezhet. A vérszegény gyermek sápadt (de távolról sem biztos, hogy mindenki, aki sápadt, vérszegény is!). A sápadtságot a nyálkahártyákon, fülcimpán, tenyéren figyelhetjük meg a legjobban.
Vegyes táplálkozás
A vashiányt és az anémiát meg lehet és meg is kell előzni. Ez megfelelő, vegyes táplálkozással érhető el.
A fejlődésben lévő csecsemőnek, kisgyermeknek szüksége van nagy vastartalmú ételekre: húsokra, zöldfőzelékekre, gyümölcsre. A kialakult anémia kezelése mindenképpen orvosi feladat. Igaz, hogy a vashiány az anémia leggyakoribb oka, de ezen kívül még számos betegség állhat a háttérben. Ma már sokféle vastartalmú gyógyszer kapható recept nélkül is. Ha ilyen készítményt akarunk adni gyermekünknek, előtte kérdezzük meg a gyermekorvost.
Kapcsolódó cikkeink:
VI.évf./5.sz.
Forrás: Baba Magazin
Kapcsolódó cikkek
