Ezeket a “járulékos” tápanyagokat régebben vitaminoknak nevezeték el.
A vitaminok szerves vegyületek, amelyek – minthogy őket az állati szervezet felépíteni nem tudja – teljesen vagy csaknem teljesen kész állapotban a táplálékkal kerülnek felvételre. Ha a vitaminok a táplálékból hiányoznak, akkor úgynevezett hiánybetegségek lépnek fel, avitaminózisok, melyek a megfelelő vitaminok egészen kis mennyiségének bevitelére is legtöbbször meglepő gyorsasággal megszűnnek.
Nemcsak a vitaminok teljes hiánya jár kóros következményekkel, hanem az is, ha ezeket az anyagokat a táplálék a szükségesnél kisebb mennyiségben, vagy akár a helyestől eltérő arányban tartalmazza.
A vitaminok ilyen részleges hiánya nem vezet ugyan hiánybetegséghez, de zavarok léphetnek fel bizonyos szervek működésében, csökkenthetik a teljesítő- és ellenálló képességet. Az ilyen állapotokat hipovitaminozisoknak hívjuk. Az ilyen állapotok gyakran sokkal fontosabb szerepet játszanak a csecsemő és a gyermek fejlődésében, mint maguk a ritkán előforduló avitaminozisok.
A vitaminokat két nagy csoportba szokás sorolni: vízben oldódók és zsírban oldódók csoportjába. A vízben oldódók közül fontosak a B csoport vitaminjai valamint a C-vitamin. A zsírban oldódó vitaminok csoportját az A, D, E és K-vitaminok képviselik. Azért is fontos tudnunk a vitaminok oldódásáról, mert pl. székrekedéses babánál a rendszeresen adott parafin olaj hosszabb távon kiviheti a szervezetből a zsírban oldódó vitaminokat. Erre mindenképpen oda kell figyelni.
Vízben oldódó vitaminok
B1-vitamin:
A B1-vitamin a növényvilágban igen elterjedt, és különösen a gabona magvában található jelentékeny mennyiségben. Hiánya a beri-beri betegséget okozza. A kórkép lényege a kiterjedt ideggyulladás, szívelégtelenség, vizenyő, bélmozgás és felszívódás zavarai. A B1-vitaminban gazdag a teljes kiőrlésű rozsliszt, tengeri, élesztő, a főzelékek közül a zöldborsó és a káposzta, a hús és májféleségek. Gondolnunk kell arra, hogy főzés által a táplálék B1-vitamin-tartalma általában a felére csökken.
B2-vitamin
Igen gazdag B2-vitaminban az élesztő, a tojássárgája, a máj. A csecsemő és gyermek számára szükséges B2-vitamint szabályos étrend mellett legtöbbször fedezni tudjuk, néha még túl is lépjük.
C-vitamin (aszkorbinsav)
A C-vitamin hiánya következtében fellépő betegség a skorbut. Már a régi idők hajós emberei is jól tudták, hogy hosszabb tengeri utak alkalmával a hajók legénysége feltűnő gyakorisággal esett áldozatul egy különleges betegségnek, melyek tünetei csaknem azonnal megszűntek, ha a kikötőbe érkezvén a betegeknek alkalmuk volt friss gyümölccsel, zöldséggel táplálkozni. Magas C-vitamin tartalma van a citromnak, narancsnak, földiepernek, málnának, a főzelékek közül a karfiolnak, káposztának, borsónak, karalábénak. Főzés következtében a különböző táplálékokban lévő C-vitamin különböző hányada megy tönkre.
A szervezetben, így a csecsemőkében és gyermekekében is a C-vitamin a bélből felszívódva jut el a szervekhez. A C-vitamin a vizelettel választódik ki. Szabályos étrend mellett csekély mennyiségű a kiválasztódás. C-vitamin-hiány csecsemőknél főleg régebben fordult elő, amikor még nem voltak a maihoz hasonló kitűnő tápszerek, amelyek vitaminokat is tartalmaznak, és természetesen leginkább azoknál a csecsemőknél, akiket az anyatej hiánya miatt forralt tejkészítményekkel tápláltak megfelelő gyümölcs és főzelék kiegészítés nélkül.
A vitaminhiány kifejlődését a lázas betegségek gyorsítják. Magyarországon a skorbut csecsemőkorban ritkaságszámba megy. Tünetei: étvágytalanság, nyűgösség, sápadtság, a fejlődés megállása. Végtagfájdalmak, vérzések, ínygyulladás fordulhat elő. A csecsemők és kisgyermekek C-vitamin szükséglete megfelelő táplálkozás esetén (friss gyümölcsök, főzelékek) nem igényel külön pótlást.
Zsírban oldódó vitaminok
A-vitamin
A vaj, a tej, a tojás, a főzelékek olyan mennyiségben tartalmaznak A-vitamint, illetve annak elővitaminját, a karotint, ami pótlás nélkül is elegendő. Súlyos A-vitamin-hiány csak nagyon hiányos táplálkozás esetén fordul elő, csecsemőknél, kisgyermekkorban általában nem fordul elő. Legfeltűnőbbek a szemtünetek, főleg a farkasvakság.
K-vitamin
A K-vitamin kisebb részét a táplálékkal kapja a szervezet, legnagyobb része a bélbaktériumok hatására a táplálékból keletkezik. Születéskor a bél steril, s az első 1-2 nap lepik el a belet azok a hasznos és szükséges baktériumok, amelyek az emésztéshez nélkülözhetetlen bélflórát alkotják. Az első héten az újszülött kevés táplálékot vesz fel. Tudjuk, hogy a női tej nem tartalmaz K-vitamint, ezért ebben az időben kevés K-vitamin keletkezik a bélben és szívódik fel a vérbe.
K-vitamin hatására készíti a máj a véralvadásban nagy szerepet játszó protronbint (az egyik véralvadási faktort). A protronbin szintjének csökkenése a 2-5 napon a legnagyobb. A K-vitamin hiány ezen keresztül felelős az újszülöttkori vérzéses megbetegedésekért. Szülés után még az újszülött osztályon K-vitaminnal látják el az újszülötteket. A K-vitamin bevitelét az újszülött első élethónapjaiban is folytatni kell kizárólag anyatejes csecsemőknél.
D-vitamin
Több D-vitamin ismeretes. Ezek közül nagyobb jelentőségő a D2– és D3-vitamin. Mindkettő saját elővitaminjából napfény vagy ultraibolya besugárzás hatására keletkezik. Az állati szövetekben elsősorban D3-vitamint és ennek elővitaminjait találjuk, tehát ez tekinthető természetes D-vitaminnak.
Az élelmiszerek (tojás, tej, vaj) D-vitamin-tartalma csekély. Úgy jutunk D-vitaminhoz, hogy a bőrünkben lévő elővitamin ultraibolya sugarak hatására D-vitaminná alakul. A kvarclámpa fénye szintén ilyen hullámhosszúságú sugarakat tartalmaz. A mi éghajlatunk alatt tavasztól őszig annyi napfény éri a nagyobb gyerekek és felnőttek bőrét, hogy D-vitamin ellátottságuk elegendő. A felnőttek D-vitamin szükséglete jóval kevesebb, mint a fejlődő gyermekeké. A csecsemők mindenképpen D-vitamin bevitelre szorulnak.
D-vitamin-hiány angolkórt (rachitis) okoz. A legtöbb angolkór az első két évben fordulhat elő főleg háborús időszakokban, az elmaradott országokban, a rossz táplálkozás és D-vitamin-bevitel hiánya következtében. Ma Magyarországon a bevezetett D3-vitamin-adagolás mellett nem fordul elő.
Az angolkór klasszikus tünetei: Tarkótájékon ping-pong-labda szerűen benyomható négyszögletes koponya, csont porchatár duzzanat a bordákon (rachitises olvasó), csuklóduzzanat, izomgyengeség, vérszegénység, lép-máj-duzzanat, ismétlődő légúti fertőzések. A már kifejlődött angolkór pontos kórismézése kórházi feladat.
Alacsony súllyal született csecsemőknek kéthetes kortól a 4000 g testsúly elérésig napi 1000-1500 NE D3-vitamint adunk. 4000 g felett napi 400 NE adandó. Megelőzés céljára csak kivételesen indokolt esetben alkalmaznak injekciós készítményt, ennek eldöntése a családorvos feladata. Az egyéni elbírálásnak igen nagy jelentősége van, például átlagosnál nagyobb hossz- és súlynövekedés, felszívódási zavarok, stb. esetén, ezért a D-vitamin pontos adagjának beállítását a családorvossal ill. a védőnővel kell megbeszélni.
Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.hu
Kapcsolódó cikkek
