A tavasz beköszöntével sokan tapasztalunk fokozott fáradtságot és kimerültséget. Nincsenek ezzel másként a tinédzserek sem, csak őket még nem a munka, hanem az iskola terheli túl. A helyzetet nehezítheti a ’tavaszi fáradtságnak’ nevezett jelenség, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy vashiány áll a háttérben. Fontos megérteni a két állapot közötti különbségeket, felismerni a veszélyeztetett csoportokat és tudni, hogyan lehet megkülönböztetni őket, hiszen ettől függ az, hogy milyen lépéseket tehetünk a megelőzés és kezelés érdekében.
A tavaszi fáradtság és a vashiány okai
A tavaszi fáradtság lényegében a szervezet teljesen természetes reakciója az évszakváltásra. Télen a rövidebb nappalok és a kevesebb napfény hatására erősödik a melatonin („alvási hormon”) termelése, míg a szerotonin („boldogsághormon”) szintje visszaesik. Tavasszal, amikor a nappalok hosszabbodnak, a szervezetünk igyekszik alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz, ami kimeríti. Ez okozza az átmeneti fáradtságot, levertséget.
Ha a tüneteket vashiány okozza, azért, ha megelőzni akarjuk, azért kell a vaspótlás.
A vashiány kicsit más eset. Ez akkor alakul ki, amikor a szervezet vasraktárai kimerülnek, emiatt a szervezet nem tud elegendő vasat mozgósítani a hemoglobin előállításához. Ez vérszegénységhez vezethet. De mitől ürülhet ki a vasraktár? Ennek számos oka lehet. Ilyen például az, ha az étrendünk nem tartalmaz elég vasat, de menstruáció vagy vérzés, esetleg felszívódási zavarok is okozhatnak ilyen állapotot.
Tünetek és különbségek
Kétségtelen persze, hogy a két tünetcsoport könnyen összetéveszthető. Fáradékonyság, levertség, koncentrációképesség: ez mindkét helyzetre jellemző. A fő különbség az, hogy a vashiány további jellegzetes tüneteket is okozhat. Ilyenek például az alábbiak:
- sápadtság,
- szapora szívverés,
- légzésproblémák,
- gyakori fejfájás,
- szédülés,
- sóvárgás szokatlan ételféleségek iránt,
- töredező körmök.
Kik a veszélyeztetettek?
Mindez azonban nem magyarázat a tinédzserek fokozott érintettségére. A kamaszok különösen hajlamosak lehetnek a vashiány kialakulására, mivel ebben az életkorban a gyors növekedés fokozott vasszükséglettel jár. Főként a menstruáló lányok vannak kitéve a vashiány kockázatának a havi vérveszteség miatt. Emellett a fiatalok sokszor egyoldalúan táplálkoznak, szeretik a gyorsételeket, így az étrendjük sokszor vasban szegénnyé válik. Könnyen követnek speciális diétákat is, például kipróbálják a vegetáriánus vagy vegán életmódot, ami tovább növelheti a vashiány kialakulásának kockázatát.
Fotó: Getty
Hogyan állapítható meg a vashiány?
Ha a fáradtság és egyéb tünetek tartósan fennállnak, érdemes orvoshoz fordulni. A vashiány diagnosztizálása egyszerű vérvizsgálattal történik, amely során meghatározzák a hemoglobin és a ferritin szintjét. Ezek az értékek segítenek megállapítani, hogy valóban vashiány áll-e a tünetek hátterében – és innen persze a kezelés is könnyebb.
Van megoldás!
A vashiány megelőzése és kezelése érdekében fontos a vasban gazdag étrend követése. Vörös húsok, belsőségek, hüvelyesek, spenót, teljes kiőrlésű gabonák: ezek mind tökéletes forrásai a vasnak. Emellett a C-vitaminban gazdag ételek fogyasztása segíti a vas felszívódását.
Szükség esetén orvosi javaslatra vaspótló készítmények is alkalmazhatók. Fontos azonban, hogy a vaspótlást mindig orvosi felügyelet mellett végezzük, mivel a túlzott bevitel is káros lehet.
Kapcsolódó cikkek
