Magyarországon becslések szerint 26 ezer gyereket érinthet, és sajnos legtöbbször csak akkor beszélünk róla, ha tragédia történik. Pedig a baj megelőzhető, ehhez azonban ismernünk kell a jeleket, és tudnunk kell, mit tegyünk, ha anafilaxiás allergia tüneteit észleljük.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója valamely anyagra. Általában – gondoljunk például a pollenallergiára – kellemetlen tünetekkel jár, ám gyógyszerekkel, immunterápiával kezelhető. De semmiképpen sem életveszélyes állapot, szemben az anafilaxiás allergiával. Az anafilaxia egy akut, életet veszélyeztető, több szervrendszert érintő allergiás reakció. A tünetek általában igen gyorsan, másodperceken vagy perceken belül kialakulnak.

Mi okozhat anafilaxiás allergiát?

Leggyakrabban táplálák okozza az anafilaxiát, a legfőbb allergének a földimogyoró, a diófélék (törökmogyoró, kesudió, pisztácia, dió), hal, tenger gyümölcsei, tej, szója, tojásfehérje. Gyógyszerek – például antibiotikumok, nem-szteroid gyulladásgátlók –, rovarmérgek (méh-és darázscsípés), latex, színező anyagok is kiválthatják. Az is előfordul, hogy nem lehet meghatározni a kiváltó tényezőt, ezt nevezzük idiopátiás anafilaxiának.

Milyen tüneték jelzik az anafilaxiát?

Az anafilaxia klinikai tünetei változatosak, egy azonban közös: az allergénnel történő találkozást követően szinte azonnal, másodperceken vagy perceken belül jelentkeznek. Bizonyos esetekben még az sem szükséges, hogy az adott allergén szájba kerüljön, lenyelje, megegye az allergiás. Bőven elég lehet, ha például valaki olyantól kap egy puszit, aki fogyasztott a számára veszélyes élelmiszerből.

Az anafilaxia jellemző és szinte minden esetben fennálló tünetei bőrtünetek és lágyrészduzzanatok. Ezek a csalánkiütés és az úgy nevezett angioödéma, vagyis az arcon elsősorban a szemek és az ajkak területén megjelenő duzzanat. Nem látható ugyan, de gondolni kell a nyelv, a torok és a légutak területét érintő duzzanatra is. Ezeket a tüneteket sípoló-, nehézlégzés, fulladás, verejtékezés, sápadtság, görcsös hasi fájdalom, hányinger, hasmenés kísérheti. Ekkor beszélhetünk anafilaxiás sokkról, ami azonnali, sürgős beavatkozást igényel. A beteg néhány másodperc vagy egy-két perc alatt elveszítheti az eszméletét. Életveszélyes állapotról van tehát szó, mivel a nyálkahártya-duzzanat fulladáshoz vezethet, összeomolhat a légzés, a keringés.

Mit kell tennünk anafilaxiás sokk esetén?

Azonnal mentőt (telefonszámok: 104, 112) kell hívni és bemondani az „anafilaxia” szót! Amíg a szaksegítség megérkezik, semmivel nem szabad kínálni a beteget, sem folyadékkal, sem mással, így kalciummal sem, ami nemhogy hatástalan, de akár rosszabb állapotot is előidézhet. Maradjunk mellette és biztosítsuk a megfelelő testhelyzetet: fektessük le, emeljük meg az alsó végtagokat, esetleg stabil oldalfekvésbe helyezzük.

Ha az állapota megengedi, kérdezzük meg, van-e ismert allergiája valamilyen ételre, vagy gyógyszerre, szed-e valamilyen gyógyszert. Ezek az információk nagyon hasznosak a beteget ellátó orvosok számára.

Az ételallergia öröklődik?

A jelenlegi álláspont szerint nem a konkrét allergia öröklődik, de az allergia genetikai hajlama igen, így megfigyelhető családi halmozódás.

Mit ne tegyünk?

Ha gyermekünknél, legyen bármilyen pici is, minden előzmény nélkül csalánkiütés, ekcémaszerű bőrtünetek jelennek meg, ne vegyük félvállról ezeket a jeleket. Abban az esetben sem, ha ez a hozzátápláláskor jelentkezik. Tévedés, hogy 3 éves korig várni kell a vérvizsgálattal, ez bármilyen életkorban elvégezhető. Lehetséges, hogy nincs komoly baj, de ha igen, akkor feltétlenül tudnunk kell arról, ha gyermekünknél anafilaxia áll fenn. Ha felmerül az allergia gyanúja, akkor haladéktalanul forduljunk allergológus szakorvoshoz. Amennyiben a szakorvos szükségesnek ítéli, javasolni fogja az életmentő injekció beszerzését, ami jelenleg tb-támogatott gyógyszer. Fontos, hogy mindig két darabnak kéznél kell lennie.

Figyeljünk a környezetünkben élő anafilaxiásokra

Fontos lenne, hogy mindazok – pedagógusok, táborvezetők, edzők –, akik napi kapcsolatban vannak a gyerekekkel, tudják, hogy mit jelent az anafilaxia veszélye, ismerjék a tüneteket, tisztában legyenek azzal, hogyan és mikor kell beadni az injekciót. Ha érintettek vagyunk, beszéljünk minden felnőttel, aki kapcsolatban áll a gyerekünkkel, készítsünk tervet, mikor, mit kell tenniük. Ha pedagógusok vagyunk, legyünk tisztában azzal, hogy melyik gyereknek van allergiája és milyen tünetekre figyeljünk oda esetükben.

Mivel nem mindenkiről tudhatjuk, hogy van-e ételallergiája, ezért soha ne kínáljunk meg – például a játszótéren – idegen gyereket semmilyen étellel, a szülő megkérdezése nélkül. Sőt, a legbiztonságosabb az lenne, ha a közétkeztetésből minden olyan allergén kikerülne, amely anafilaxiás sokkot okozhat az arra érzékeny gyerekeknél. Lehet, hogy a diós tészta az igazi, de a dejós senkit nem veszélyeztet. Éppen ezért szülőként is legyünk nagyon körültekintőek: ne csomagoljunk olyan élelmiszert tízóraira, uzsonnára, táborba, amely más gyermek életét veszélybe sodorhatja.

Kinőhető-e az ételallergia?

Vannak bizonyos allergének, melyekre az immunrendszer egy idő után már nem reagál, így nem alakul ki allergiás reakció. Ez az ún. immuntolerancia állapota. Nem jelenthető ki azonban senkiről, hogy biztosan kinövi az ételallergiát, így mindig nagyon komolyan kell azt venni és rendszeresen konzultálni szakorvossal.