
Az autizmus korai jelei között ott lehet a társas kommunikáció és szociális interakciók sérülése (Fotó: Getty Images)
Az utóbbi években egyre szélesebb körben lett ismert az autizmus spektrumzavar – a WHO adatai szerint nagyjából minden 100 gyerekből egy születik ezzel a viselkedési tünetegyüttessel. Az Egészségvonal definíciója alapján az autizmus az idegrendszeri fejlődés sajátos variációja, melyet napjainkban multidimenzionális spektrumként határozunk meg. Egységességét az úgynevezett autisztikus diád adja: vagyis tartós deficit a szociális kommunikációban és szociális interakciókban, valamint szűk körű repetitív viselkedésmintázatok, érdeklődés vagy aktivitás.
Miért fontos felismerni az autizmus spektrumzavart?
Általában igaz, hogy az autizmus spektrumzavarral élő emberek gyakran mutatnak ismétlődő viselkedési mintákat, és korlátozott érdeklődési körrel rendelkezhetnek, de a tünetek rendkívül széles skálán mozoghatnak. Egyrészt mert minden gyerek más, másrészt mert a tünetek súlyossága is rendkívül változó lehet. Az azonban egyértelmű, hogy a korai felismerés és beavatkozás kulcsfontosságú, mert lehetővé teszi a megfelelő terápiák és támogatás elérését. Ezek segíthetnek a gyermeknek készségeinek fejlesztésében és a kihívások leküzdésében, valamint a szülők számára is nagyon fontos és hasznos, segítő információkkal szolgálhatnak mind a fejlesztést, mind a mindennapok menedzselését illetőn.
Az autizmus korai jelei
Az autizmus spektrumzavar tünetei változatosak lehetnek, ráadásul ezek változhatnak is különböző életkorokban jellegüket és súlyosságukat illetően is. Bizonyos esetekben az első jelek már egy-két éves korban nyilvánvalóvá válnak, de enyhébb esetekben elhúzódhat a felismerésük.
Az Egészségvonal cikkében az alábbi tüneteket jelölik meg az autizmus spektrumzavar legkorábbi jeleiként:
- 12 hónapos korban: nem reagál a nevére.
- 14 hónapos korben: nem mutat rá dolgokra, hogy érdeklődését kifejezze
- 18 hónapos korben: nem játszik „mintha-játékot” (amikor például úgy tesz, mintha megetetne egy babát)
- Nem tart szemkontaktust
- Jobban szeret egyedül lenni.
- Nehezen érti meg más emberek érzelmeit, nehezen beszél a saját érzelmeiről
- Beszéd- és nyelvfejlődése megkésett
- Szavakat vagy kifejezéseket ismétel újra és újra
- Kisebb változások is felzaklatják
- Intenzív és körülhatárolt érdeklődései vannak.
- „Repdes” a kezével, oda-vissza hintáztatja a testét vagy a saját tengelye körül forog
- Szokatlanul reagál a dolgok hangjára, szagára, ízére vagy tapintására
A Házipatika idézi a Kaliforniai Egyetem San Diegói kampuszának gyűjtését arról, jellemzően mit nem csinálnak az autizmus spektrumzavarral élő gyerekek:
- Nem mutatnak rá dolgokra;
- Nem próbálnak másokkal kommunikálni
- Nem használnak szokásos nonverbális kommunikációs eszközöket (nem rázzák például a fejüket, ha valamire nemet mondanak)
- Nem törekszenek arra, hogy magukra vonják a figyelmet
- Nem mosolyognak vissza, ha rájuk mosolygunk
- Nem próbálnak szemkontaktust létesíteni
- Nem szeretik a babusgatást
- Nem mutatják jelét, hogy bármilyen tevékenységet közösen élveznének a szüleikkel vagy másokkal
- Nem tudnak sokféle érzelmet kifejezni az arcmimikájukkal

Az autizmussal élő gyerekek máshogy figyelik az arcokat (Fotó: Getty Images)
Tévhit, hogy csak 3 éves kor után ismerhető fel
Egy régi álláspont szerint az autizmus diagnózisa 3-4 éves kor előtt nem állítható fel. Ahogy a Tündéri Doktornéni csapat oldalán olvasható: ma már tudható, hogy ez nincs így, mégis sokszor ezzel az érvvel javasolnak várakozást a szakemberek a családoknak. Pedig az autizmusra jellemző tünetek kétéves kor előtt szinte mindig nyilvánvalóvá válnak. Két- és hároméves kor között jelentkeznek a jellegzetes szociális, kommunikációs tünetek: jobban észrevehető a kornak megfelelő társas-kommunikációs viselkedés hiánya, az „öntörvényű” viselkedés és a sztereotip viselkedési mintázatok. Ám jó képességű, nyelvi fejlődési késést nem mutató gyermekeknél gyakran inkább csak az iskolába kerülés időszakában válik nyilvánvalóvá a fejlődési zavar.
Mikor fordulj orvoshoz?
Fontos, hogy önmagában egyik tünet sem jelzi megbízhatóan az állapotot. Azonban ha több tünetet észlelsz, vagy bármilyen más aggodalmad van, keresd fel első körben a házi gyermekorvost, aki indokolt esetben gyermekpszichiátriai vizsgálatot javasol. Ha esetleg tőle nem kapsz megnyugtató választ, a helyi pedagógiai szakszolgálatot is megkeresheted. A Vadaskert Alapítvány oldalán olvasható információk szerint a gyermekpszichiátriai kivizsgálást javasolhatja a gyermekorvos mellett védőnő, a bölcsődei, óvodai, iskolai pedagógus, de kezdeményezhetik a gyermek szülei is. Fontos tudni, hogy a korai felismerés elengedhetetlen a célzott fejlesztés megkezdéséhez és a család támogatásához.