Aki szervezett már esküvőt, annak ismerős lehet a gondolat, hogy fel kell készülni minden eshetőségre egy vészforgatókönyvvel. Mi lesz, ha esik az eső, ha elszakad a ruha, ha elcsúszik a smink, ha késve mondja ki az igent a vőlegény? Ezekre az esetekre be lehet készíteni egy esernyőt, egy varrókészletet, pár sminkes kelléket, és egy szigorú tekintetet. Valószínűleg mindenki hallott már a közvetlen környezetében horror történeteket, hogy mi minden tud balul elsülni. Egy alkalommal, amikor egy közeli barátomnak volt esküvője, elvállaltam, hogy elhozom a menyasszonyi tortát a saját kocsimmal (soha többet!), ami egészen addig jó ötletnek tűnt, míg nem kellett egy forgalmi helyzet miatt satufékezni. Nem mondom, tíz kilót leizzadtam, míg a cukrász nagyjából újra elfogadható állapotba hozta az est fénypontjának számító desszertet. Egy esküvőn bármi megtörténhet. A jó szervező tudja ezt.
Ha egyetlen napra, egyetlen eseményre így készülünk, talán nem irracionális azt gondolni, hogy az utána jövő évekre is indokolt hasonlóan alapos körültekintéssel készülni. Főleg, hogy ugyanúgy, mint az esküvő esetében, nagyjából könnyen körvonalazhatóak azok a helyzetek, forgatókönyvek, amik megnehezíthetik az életünket. Ebben a cikkben azt a négy fő okot, és azok megoldását veszem végig, amiket a leggyakoribb válóoknak tartanak.
Fotó: Neményi Márton
Az első végtelenül egyszerű: sok kapcsolat, ami még megmenthető lenne, azért ér véget, mert a felek nem kérnek segítséget. Számomra döbbenetes, hogy bár rengetegen olvasnak vagy hallgatnak pszichológiai témában tartalmakat, a legtöbb pár, ha fel is ismeri, hogy bajban van a házassága, nem mer szakemberhez fordulni. Nem mer, vagy nem akar, esetleg túl sokáig halogatja, egyre megy. Az indokok változatosak lehetnek. Sokan talán azt hiszik, hogy a házasságban kudarcot vallani szégyen, és inkább magukban szenvednek, mintsem beismerjék, hogy baj van. Egyesek azzal áltatják magukat az utolsó utáni percig, hogy majd megoldják. Sajnos még mindig divatos azt gondolni, hogy ugyan mit tudhat egy harmadik fél segíteni nekünk? (Érdekes, amikor az autó, vagy a hűtőszekrény romlik el, ez a dilemma fel sem merül.) Szóval első szabály: ha baj van, kérjetek segítséget! Vannak emberek, akik éveken át azt tanulják, hogy hogyan lehet kimászni abból a gödörből, amiben ti épp benne vagytok. Hagyd, hogy megosszák veled a tudásukat! Legalább tegyél egy próbát! Nem veszítesz vele semmit, még anyagilag sem. A válás még mindig drágább, mint a terápia.
Boldogok, akik sírnak
A második bajt a kommunikáció okozza, egészen pontosan a megfelelő kommunikáció hiánya. Igen, erről írtam az előző cikkben, de mennyire kevés erről egy cikk! Nem véletlenül tartok páros kommunikációs tréningeket, és néha még azt is kevésnek érzem. Ez hatalmas téma, és nem csak olvasni róla, hanem begyakorolni, megtanulni, alkalmazni is kell.
Az érzéseink megfogalmazása, az erőszakmentes kommunikáció a konfliktusok során, a harag kifejezése a másik megbántása nélkül, ezek olyan készségek, amiket iskolában kéne tanítani, mert a házasságban életet menthetnek.
Amikor egy pár azzal keres fel, hogy megromlott a kapcsolatuk, az első kérdésem az, hogy mikor beszélgettek őszintén utoljára? Emberek vagyunk, számunkra a kommunikáció létszükséglet. Ha nem tudjuk kifejezni a vágyainkat, ha nem tudjuk megbeszélni a nehézségeinket, magányosnak, elveszettnek fogjuk érezni magunkat, és elhidegülünk egymástól. Kezdjétek ezért azzal, hogy időt szántok a beszélgetésre! Nagyon ajánlom a már széles körben elérhető beszélgetést segítő kártyákat! Ezek tematikus kérdéseket tartalmaznak, megmentve benneteket a kínos csendektől.
A harmadik veszélyt az együtt töltött idő hiánya jelenti. Ha nem hiszed, tedd fel magadnak a kérdést, hogy mikor volt utoljára randitok. Amolyan igazi, romantikus, egész estés randi, kettesben. Persze, rengeteg a munka, az elintézendők, és még ott vannak a gyerekek is, tudom. Az életben minden feladatot be lehet sorolni négy kategóriába az alapján, hogy fontos vagy sürgős-e. Így vannak fontos és sürgős, fontos, de nem sürgős, nem fontos, de sürgős, és nem fontos és nem sürgős dolgok. A probléma az, hogy általában a sürgős dolgokat vesszük előre, nem pedig a fontosakat. A párkapcsolatunk ápolása, tehát a rendszeres randevúk, általában a fontos, de nem sürgős kategóriába kerülnek, így szép lassan el is maradnak, hisz mindig lesz sürgősebb feladat. Ha hosszú távon működő kapcsolatot szeretnél, tedd át az első prioritási helyre a randevút. Heti egy közös estét és havi egy hétvégét mindenképpen javaslok!
A negyedik tipikus probléma megismeréséhez kattints A CIKK FOLYTATÁSÁRA!
Kapcsolódó cikkek
