
(Kép forrása: Getty Images)
A karácsonyhoz mindannyian viszünk magunkkal valamit otthonról: a nagymama mézeskalácsát, a gyerekkor illatát, a jól ismert énekeket vagy a mindig ugyanabban a tálban tálalt halászlevet. Ezek a hagyományok biztonságot, otthonosságot és folytonosságot jelentenek. De ahogy növünk, költözünk, családot alapítunk, vagy egyszerűen csak változunk, egyre nagyobb jelentőséget kapnak azok a szokások is, amelyeket már mi magunk teremtünk.
Miért fontos, hogy legyenek saját hagyományaink?
A saját identitásunkat építjük vele
A hagyományok mesélnek rólunk: arról, miért lelkesít bennünket a forralt bor illata, miért szeretünk ünnepi pizsamában lenni, vagy éppen miért ragaszkodunk ahhoz, hogy december 24-én hosszú sétával kezdjük a napot. Ezek a rítusok a saját értékrendünket erősítik, és egyfajta látható keretet adnak annak, kik is vagyunk valójában.
Kapocs a generációk között
A hozott hagyományok mellé tett új szokások hidat képeznek múlt és jelen között. Sokszor ez a kettősség adja meg az ünnep igazi szépségét: a nagymama mákos bejglijét például kiegészítheti egy modern, saját ötletből született karácsonyi szokás.
Megteremtik az igazi otthon érzését
Nemcsak az számít, hogy honnan jöttünk, hanem az is, amit együtt építünk. A saját hagyományokkal azt üzenjük: itt van az én helyem, itt jól érzem magam. Ez különösen fontos pároknál, friss családoknál vagy új élethelyzetekben.
Hozott és teremtett hagyományok együtt adják az ünnep esszenciáját
Nem kell választani a régi és az új között. A szépség éppen abban rejlik, hogy a hozott hagyományok biztos alapjai mellé olyan szokásokat építünk, amelyek már a saját történetünkhöz tartoznak. Így válik a karácsony igazán személyessé, különlegessé és megismételhetetlenné.
A karácsony akkor lesz igazán a miénk, ha engedjük, hogy mi magunk is alakítsuk, szeretettel, kreativitással, és olyan apró szokásokkal, amelyekre évek múlva is mosolyogva gondolunk majd vissza.
Nem kell nagy műgonddal kialakítani a saját rítusainkat, időnként csak áramlunk az élethelyzetünkkel. De vegyük észre, mi működik jól, és vegyük elő a következő évben is. Ilyen apróság sok minden lehet, például az, ha minden évben közösen választunk egy új díszt, ha közös, nagy sétákat teszünk minden délelőtt vagy ha együtt készülünk sütéssel, a lakás kicsinosításával az ünnepi időszakra. Nincs recept, egyszerűen csak legyünk jelen a saját életünkben és ünnepeinkben.