Izlandon 2019-ben kezdődött az a kísérlet, hogy a heti munkaórát rövidítsék, 40-ről 36 órára. A kísérlet annyira sikeresnek bizonyult, hogy ma már a munkavállalók 90 százaléka így, rövidebb munkaidőben dolgozik, négynapos munkahéttel, bérezésük csökkentése nélkül.
Más országok is fontolgatják, hogy követik Izland példáját. Németország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság kísérleti projekteket indított vagy indít. Egy évvel ezelőtt pedig Belgium lett az első olyan uniós ország, amely törvénybe iktatta a négynapos hetet, és bárki számára lehetővé tette, aki ezt akarja. Az izlandi modellel ellentétben azonban, aki Belgiumban a négynapos munkahét nem jelenti azt, hogy a munkaórák is kevesebbek lennének: négy napba kell sűrítenie ugyanannyi munkaórát. Talán ez az oka annak, hogy az emberek kevesebb mint 1%-a választotta eddig a négynapos munkahetet.
Izlandon a nők körében korábban gyakoribb volt a részmunkaidős foglalkoztatás, hogy össze tudják egyeztetni a családi és a munkahelyi kötelezettségeket. 2019 óta ez egy lépést jelentett a nagyobb egyenlőség felé, mivel a rövidebb munkahét lehetővé tette azt is, hogy azok (főként nők), akik részmunkaidőben 36 órát dolgoztak, ugyanilyen munkaidőben teljes munkaidős állást kapjanak. A teljes munkaidős állások pedig jobb fizetéssel és jobb feltételekkel járnak. A változás sok olyan férfinak is rugalmasságot adott.
Nem igazolódtak azok a félelmek sem, hogy így kevésbé hatékony a munkavégzés, sőt kutatások állítják, hogy épp ellenkezőleg. A The Guardian cikke szerinte az izlandiak a felszabaduló idejüket kikapcsolódásra, társas programokra fordítják és a rejkjavíki pénteki csúcsforgalom is jelentősen csökkent.
Kapcsolódó cikkek
