Azt mindannyian jól tudjuk, hogy a gyerekek a szüleiket utánozzák, mindent tőlük lesnek el, ők a minta. Nemcsak az élet gyakorlati dolgaiban – öltözködés, étkezés -, hanem a társas viszonyokban, az életszemléletben, a világhoz való hozzáállásunkban is mi vagyunk a példa. Amikor szülők leszünk, sokan érezzük úgy, hogy szuper képességeink lettek (például napi 2-3 óra alvással is létezni tudunk), de a szülőség tükröt is tart felénk: a gyerekeink sokszor önkéntelenül is rámutatnak arra, milyenek vagyunk. Időnként kihúzzuk magunkat, igen, elég jól muzsikálunk a szülői szerepünkben, de persze vannak nehezebb napok, amikor cseppet sem lehetünk elégedettek a viselkedésünkkel. Ám a gyerekek nagy tanítóink is, számtalan dolgot ők mutatnak meg nekünk. A világ az ő fénytörésükben olykor sokkal kedvesebbnek, izgalmasabbnak, szebbnek tűnik.
Titeket kérdeztünk arról, mit tanultatok a gyerekeitekről. Nehezítettük a kérdést azzal, hogy mi az az egyetlen egy dolog, amit elsőre mondanátok.
Szeretet és türelem mindenekfelett
A Gyerekszoba.hu olvasóinak döntő többsége az igaz szeretetet tanulta meg elsősorban a gyermekétől. Nagyon sokan a türelemmel együtt neveztétek meg, mint első és legfontosabb leckét. – Igaz szeretet, türelem – írja Kata. – Feltétel nélküli szeretet, türelem– fogalmaz Dóra, ahogy Zsanett is a feltétel nélküli szeretetről ír. – Minden nap tanulok tőle, legfőképp végtelen türelmet, és feltétel nélküli szeretetet, írja olvasónk, Csenge. – Megtanította hogy kell türelmesnek lennem – fogalmaz Nikolett.
Még nagyon sok olvasónkat idézhetnénk, akik a szeretetet és a türelmet tanulták meg gyerekeiktől.
Kitartás, akaraterő
Szintén sokan a kitartást írták. – Akaraterő – írja Dorottya. Mariann így fogalmaz: – Óriási kitartást és szeretetet. – Képes vagyok bármire, a kitartást – írja Alexandra. Másik Dorottya nevű olvasónk szintén a kitartást jelölte meg. Evelin pedig így ír: – Kitartást. 550grammal született, mára már 10kg-os huncut, életvidám 1éves nagyfiú.
–Kisfiam 1900 grammal született, látássérült. Most 11 éves. Tőle azt tanultam, legyek kitartó, és neveljem Őt is erre. Valamint, hogy védjem az érdekeit mindenkivel szemben, legyen az tanár, igazgató vagy bárki a világon. A lányom 1870 grammal született, ma 21 éves egyetemista. Tőle azt tanultam, eljön az a pont mikor már nem tudok újat mondani neki, túlnő rajtam. Ez hatalmas büszkeséggel tölt el. Valamit jól csináltam? – osztotta meg gondolatait Kata.
Az élet szeretetét, az apró dolgok örömét
A gyerekes létben az egyik legjobb dolog, hogy általuk újra felfedezzük a világot és megtanulunk (ha eddig nem ment volna) örülni olyan apró dolgoknak is, mint például, hogy kisütött a nap, látunk egy mókust vagy észreveszünk egy bimbózó virágot. Hasonlóan gondolja Eszter is, aki így fogalmaz: – Az élet tiszteletét. Adrienn is ezt emeli ki: – Az élet szeretete. – Minden apróságnak örülni – írja olvasónk, Evelin. – Minden apró dologban, bármiben, meglátni a vidámságot és a csodát! – így látja Virgínia.
Andrea ki is bontja ezt: – Őszintén örülni a pocsolyában ugrálásnak, a hóesésben nylon zsákon szánkózásnak, az őszinte kacajnak, hogy tudok bocsánatot kérni. És a feltétel nélküli szeretetet. Hasonlóan látja Liliána is: – Kiélvezni minden pillanatot, hiszen olyan gyorsan telik az idő.
Julianna pedig az anyaság nagy többség által megtapasztalt és az egyik legmeghökkentőbb részére hívja fel a figyelmet. – Azt, hogy hogyan lehet alvás nélkül létezni.