Mit tehet a rendőrség, ha valakit otthonában bántanak?

Számos oka lehet annak, ha a családon, illetve a párkapcsolaton belüli bántalmazás áldozata nem tud segítséget kérni. Többek között ilyen lehet, ha az érintett szégyelli magát, fél beszélni a dologról, vagy éppen önmagát is hibáztatja a történtek miatt. Mások a tévhitek miatt nem mernek bejelentést tenni, mert attól tartanak, nem kapnának érdemi támogatást, és ha nem intézkednek a bántalmazóval szemben, akkor ő esetleg amiatt is elégtételt vesz, mert a rendőrséghez fordultak.

Törött orr, menekülő gyerekek

Tavaly február elején hívta a rendőrséget egy kislány azzal, hogy édesanyját bántja a férje. A kiérkező rendőrök beszéltek a férfival és az áldozattal is, látták, hogy a lakásban hét gyermek van, tudták, hogy a nőnek korábban krízisellátást is igénybe kellett vennie, mégsem intézkedtek. Másnap reggel, amikor az anya és két kisebb gyereke voltak csak otthon, a férfi halálosan megfenyegette a nőt, fojtogatta és eltörte az orrát. Az anya a szomszédokhoz menekült. A két gyereket ismerősök mentették ki a házból, ők hívták a rendőröket is. Utóbbiak beszéltek a nővel, de nem mentek be a házba, mert tartottak a kutyától, és ismét nem kezdeményeztek intézkedést, nem hoztak távoltartási határozatot, és nem világosították fel a nőt a jogairól és a támogatási lehetőségekről.

A bántalmazott végül egy krízisszállón kapott menedéket a gyerekeivel együtt, majd a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt tett a rendőrség ellen mulasztás miatt, aminek másodfokon helyt adott a rendőrség. Ezt követően a rendőrség magánlevélben elnézést kért az elmaradt intézkedések miatt, és sérelemdíjként 500 ezer forintot fizettek.

Nem jó, ha egy ügyet bagatellizálnak, mégis eredményként kell elkönyvelni azt, hogy ezúttal a hatóság legalább önkritikát gyakorolt. Ez reményt ad arra, hogy a rendőrség a jövőben megvédi az áldozatokat.

Illusztráció: Getty Images

De mikor érdemes bejelentést tenni akár áldozatként, akár szemtanúként? Pontosan mi egy rendőr kötelessége, mit várhatunk el, ha bajban vagyunk?

Borzongató hangfelvétel készült

– Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ha bűncselekmény vagy szabálysértés áldozatává válik vagy arról tudomása van, akkor bejelentést tegyen a rendőrségen – mondja dr. Ivány Borbála, a Helsinki Bizottság ügyvédje, aki a fenti eset sértettjét képviselte. – A történteket ajánlott érthetően és részletesen elmondani a rendőröknek, a kérdésekre válaszolni. Fontos, hogy nem szabad eltúlozni a helyzetet azért, hogy a rendőrök gyorsabban kijöjjenek. Nem árt tudni, hogy a telefonos bejelentéseket felveszik, és a beszélgetésről írásos anyagot is lehet kérni. Ha felmerül bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja, a rendőrség köteles intézkedni, például rendőrt küldeni a helyszínre, sőt van bizonyos időhatár is, amin belül ki kell érkezniük.

A fenti ügyben egyébként nem volt késedelem, ami nem is csoda, mert a második bejelentés kimondottan súlyos volt – erről tanúskodik a hangfelvétel. – Az ember beleborzong, ha hallja. Ott tényleg a halálfélelem hallatszik ügyfelünk, Anna hangján. Megrázó, ahogy beszámol róla az asszony, hogy milyen durván fenyegeti, kergeti a férje – mondja dr. Ivány Borbála.

Itt tehát nem volt kérdés, ugyanakkor a rendőrségnek minden alkalommal mérlegelnie kell, mennyire lehet komoly egy ügy. – Nyilván, ha valaki háromszor bejelent valamit, és harmadszorra sincs, ami miatt indokolt lett volna kimenni, akkor a negyediknél már gyanakvóak – mondja dr. Ivány Borbála.

A szakember szerint számolni kell azzal is, hogy ha valaki nem kellően tanult, akkor nem érti meg jól a rendőri kérdéseket. – Ebben az esetben is megkérdezték az érintettet, hogy kíván-e magánindítvánnyal élni, noha én sem feltétlenül biztos, hogy tudnám, ha nem ezen a területen dolgoznék, hogy mi az a magánindítvány. Sokszor előfordul az is, hogy nem magyarázzák el kellően a dolgokat, nem mondják el, hogy ha ezt és ezt csinálja, akkor ennek ez és ez a következménye – magyarázza a szakember.

A rendőr mindenesetre dönt, és ha úgy látja, hogy a helyzet beavatkozást igényel, akkor az többféle lehet. – Alkalmazhat távoltartást, de akár elő is állíthatja az elkövetőt, vagyis beviszik, és eljárást kezdeményeznek vele szemben kapcsolati erőszak vagy épp testi sértés miatt. Ha azonban úgy látja, hogy ez egy átlagos veszekedés, amit a felek lenyugvás után maguk is meg tudnak oldani, akkor az is rendben van, ha a rendőr nem tesz semmit, és elmegy. A konkrét esetben, ahol egy tizennégy éves gyerek a szomszédból hívja a rendőröket hajnalban, ismert volt a faluban a család előélete, elvárható lett volna, hogy legalább távoltartást rendeljenek el a rendőrök. A reggeli eset pedig ennél is egyértelműbb. Ott már nem csak távol tartani, hanem előállítani kellett volna, hiszen a férjjel szemben súlyos bűncselekmény gyanúja állt fenn. Ehhez képest a feleségnek, Annának kellett anyaotthonba költöznie, ami teljesen abszurd, mégis sokszor megtörténik – állítja dr. Ivány Borbála.

Amikor gyerekek is jelen vannak

Mindig speciális eset, ha kiskorúak veszélyeztetettsége merül fel. Ha egy gyermek jelen van a szülők közötti tettlegességkor, az akár bűncselekménynek, kiskorú veszélyeztetésének is minősülhet. Puszta veszélyeztetettség esetén is a rendőrnek kötelessége értesíteni az úgynevezett gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjait (családsegítő szolgálat, gyámügy), amelyek, ha úgy ítélik meg, védelembe vételi vagy más gyermekvédelmi eljárást indíthatnak

– Kiszolgáltatott helyzetben élő embereknek sokszor nem realitás, hogy nem kell mindent „benyelni”, amit akár a társuk, akár a hatóság tesz velük, hanem felléphetek ellene – hangsúlyozza dr. Ivány Borbála. – Ezzel együtt sokszor előfordul, hogy felajánljuk, hogy jogi segítséget nyújtunk, de azt mondják, nem akarnak konfliktust. Fontos, hogy ez a nő felvállalta ezt az ügyet, ezzel példát mutatott, és reményt adott a helyieknek is, hogy lehet hívni a rendőröket, mert legközelebb remélhetően eredményesebben fognak segíteni, és tisztességesen kivizsgálják az ügyet, hiszen bizonyosan tanultak a hibából.

Ha egy gyerek veszélyben van vagy fennáll ennek a lehetősége, bárki szólhat a családsegítő szolgálatnak. Lehet ez a védőnő, a gyerekorvos, az iskolában a pedagógus, az óvónő, egy civil szervezet képviselője, de akár a szomszéd is – hangsúlyozza a környezet felelősségét dr. Both Emőke jogász, a Bag településen működő közösségfejlesztő egyesület, a Bagázs munkatársa (itt él az esetünkben szereplő Anna is). – Egy, a fentihez hasonló családon belüli bántalmazás a gyerekre akkor is hat, ha nem közvetlenül őt bántja az elkövető. A feszültség kitörhet az iskolában, ez megmutatkozhat abban, hogy hirtelen rosszabb lesz a gyerek tanulmányi eredménye, szorongóbbá vagy éppen agresszívvá válik. Ha a családsegítő szolgálat jelzést kap, valakinek ki kell mennie a családhoz, és meg kell néznie azt, hogy fennáll-e a gyerek veszélyeztetettsége. Ha igen, akkor annak súlyosságától függően alapellátásban segítik, javaslatot tesz a védelembe vételre vagy ideiglenes hatályú azonnali elhelyezésre.

Vagyis nem feltétlen emelik ki rögtön a családból, az első fokozat csak egyfajta figyelemmel kísérés. – Tegyük fel, hogy súlyos az eset, és vagy az anya vagy az apa a bántalmazott, de egyébként az ő felügyelete alatt a gyerekek biztonságban vannak. Ilyenkor nem az a cél, hogy kiemeljék a gyerekeket a családból. A családsegítő szolgálat abban is tud segíteni, hogy krízisotthont keres a bántalmazott szülőnek a gyerekekkel együtt. Az ideális nyilván az lenne, ha a bántalmazót távolítanák el ilyenkor. Nos, itt még messze nem tartunk.

Dr. Both Emőke szerint azonban a jelzőrendszer nem működik tökéletesen Magyarországon. – Például az iskola vagy a védőnő nem jelez, mert nem biztos abban, hogy valóban komoly probléma van, de az is előfordul, hogy a gyerekjóléti szolgálatok nem tudnak hathatós segítséget nyújtani a veszélyeztetettség csökkentése érdekében.

Az emberek nem feltétlenül vannak tisztában a jogi lehetőségeikkel. Ráadásul, ha valaki bántalmazó kapcsolatban él, és eleve nehezebb helyzetben, akkor az érdekérvényesítő képessége tovább gyengül. Ha még a rendőrség sem megfelelően intézkedik, az még inkább azt az érzetet erősíti (és ezt látják igazolva a jelen lévő gyerekek is), hogy nincs, aki érdemben segítsen.

Kapcsolódó cikkek

Család „Elfogott a jeges rémület, mikor meghallottam, hogy csak hozzátartozó ellen kérhetek megelőző távoltartást”

Család Nők és gyerekek életveszélyben – ki védi meg őket?

Család A magyar nők több mint fele élt már bántalmazó kapcsolatban

Család BKN: Itt fogtok éhen dögleni

Család A fiúk nem sírnak – Ki segít a bántalmazott férfiakon?

Család Szilágyi Lilána nem haragszik apjára: „Nem magától lett olyan, amilyen. Neki sem volt könnyű gyerekkora”