Nemrég számoltunk be a megrázó esetről, ahol titokban készített hangfelvételek alapján derült ki a szülők számára, hogy az egyik tanító súlyosan bántalmazza gyermeküket. A kislány szorongóvá vált, erre figyeltek fel a szülők, akik pszichológus segítségét kérték. Mikor iskolai problémára kezdtek gyanakodni, gyermekük iskolatáskájába diktafont rejtettek, így derült ki az elképesztő valóság.
– Baromagyú.
– Kitekerem a nyakad!
– Kiváglak innen úgy, hogy kitörik kezed-lábad.
– Senki nem kíváncsi rád. Senki!
Ilyen mondatok kerültek a felvételre, amit el sem hiszünk, ha nem hallanánk, és talán nem is baj, ha egy szülő van olyan bátor, hogy ehhez a segítséghez folyamodik, hiszen ha nincs a felvétel, talán még hónapokig, évekig működhet a zaklatás – hiszen a gyerekek (eddig legalábbis) nem beszéltek.
Fotó: Getty
Mit jelent érzelmileg bántalmazni valakit?
„Az érzelmi bántalmazás olyan folyamatos, megalázó vagy lealacsonyító bánásmód, amely hosszú távú és súlyos negatív hatást fejt ki a gyerek érzelmi fejlődésére – magyarázza Stáhly Kata pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyermekjogi szakértője, az intézményi bántalmazás megelőzésével foglalkozó NEMECSEK Program szakmai vezetője. Rendszerint a gyerekkel szembeni rossz bánásmód más formáival együtt fordul elő, de önállóan is megjelenhet. Ilyen például a csúfolás; kritizálás; lekicsinylés; tartós megbélyegzés; annak elhitetése a gyerekkel, hogy értéktelen vagy alkalmatlan valamire; visszautasítás; érzelmek megtagadása; a gyerek szempontjából nem megfelelő elvárások felállítása; illetve az olyan helyzetek, amikor a gyermek szemtanúja lehet a családtagok közötti bántalmazásnak.”
Az érzelmi bántalmazást még mindig nem veszi elég komolyan a társadalom. Egy nevelőtestületen belül is megoszlanak a vélemények arról, hogy hogyan lehet és hogyan nem lehet a gyerekeket motiválni, minősíteni, pláne a többi gyermek előtt. „Nagyon jó lenne, ha legalább intézményen belül – óvodában, iskolában lenne szó arról, hogy mit jelent az emberi méltóság megsértése, a megalázás, lekicsinylés, és ennek milyen hatása lehet a gyerekekre. Csak akkor fog változni az ilyen helyzetek megítélése, ha közösségi szinten határolódunk el az ilyen magatartástól, és lépünk fel ellene. Ha nem csak egy-egy szülő vagy egy-egy pedagógus mondja, hogy így nem lehet bánni a gyerekekkel, és természetesen egymással sem.”
A modern pedagógiába semmilyen bántalmazás nem fér bele
A szakembertől arra a kérdésre is választ kaptunk, hogy milyen nevelési elveket tartalmaz a mai modern pedagógia, és melyek azok a módszerek, melyek biztosan nem férnek már bele. Természetesen ma már nincs olyan törvényi vagy erkölcsi kategória, hogy “nevelő célzatú testi fenyítés”. „Magyarországon zéró tolerancia van érvényben a gyermekbántalmazás valamennyi formájával szemben ( 1991. LXIV. törvény 19. cikk; 1997. XXXI. törvény 6. § (5) bekezdés). Akár fizikai, akár érzelmi, vagy szexuális bántalmazásról, elhanyagolásról beszélünk, mindegyik elfogadhatatlan akkor is, ha sokan vannak, akik szerint “egy pofon néha nem árt”. És ha azt kérdezzük, hogy érzelmileg bántalmazza e az a tanár a gyereket, aki rendszeresen megalázó módon beszél vele, lealacsonyító megjegyzéseket tesz rá az egész osztály előtt, akkor a válasz az, hogy igen, ez érzelmi bántalmazás.”
Több hasonló eset zajlik az iskolákban, mint gondolnánk
Egy érintett szülő egy másik, hasonló ügyben keresett meg bennünket, ahol elmondása szerint egy budapesti általános iskola testnevelő tanára bántalmazza fizikailag és mentálisan a gyerekeket. Az iskolavezetés állítólag tud a visszatérő és egyre súlyosbodó problémáról, a szülő szerint számtalan alkalommal – szinte naponta – voltak bent panaszt tenni, de érdemi változás nem történt. „Volt, hogy két hét kényszerpihenőre küldték a tanárt az egyik esete után, de visszatérhetett. Már a tankerületnél is jártunk, ahol szintén az az érzésünk, hogy egyes szülőket elhallgattatnak, majd újra nem változik semmi. A tanárnak jelenleg már több szóbeli és írásbeli figyelmeztetése van, és az elmúlt tíz-tizenöt évben hét osztályt tiltottak el tőle, már alig van osztálya, ahol taníthat. Azonban sokan félnek panaszt tenni, mert a tanár módszeresen igyekszik megszégyeníteni és tönkretenni azon szülők gyerekeit, akik kifogást emelnek a módszerei ellen.”
Illusztráció: Getty
A megkeresés szerint bárki bármit számon kér a tanáron, azt ő humorizálva félremagyarázza, vagy egyszerűen letagadja. Tudatosan számol azzal, hogy csak a gyermek szava áll az övével szemben. A tankerület látszatvizsgálatokkal próbálja bizonyítani, hogy nincs semmi gond a tanárral – például óralátogatással.
„Ki az a tanár, aki óralátogatáskor fogja bántalmazni a gyerekeket? Szerintünk ez a tanár nincs rendben mentálisan. Egyenesen saját magát állítja be az áldozatnak, a meg nem értett pedagógusnak, aki még a klasszikus pedagógia módszereivel küzd a gyerekekért, de az egész világ ellene van. Úgy kampányol, hogy „szülői lobbi” zajlik ellene. Hiába mentünk egész mappányi bizonyítékkal, jogi és rendőrségi állásfoglalással, annyit tudtunk elérni, hogy elvettek tőle még egy osztályt” – meséli az érintett szülő, aki szerint a „klasszikus” módszerek, amivel az illető „neveli” a gyerekeket: tarkón veri őket, rángatja a pajeszüket, a fülüket húzza vagy csípi körömmel, húzza a hajukat, lökdösi, megpofozza őket, összeüti a gyerekek fejét. „Sértegeti, szidalmazza őket, gúnyneveket aggat rájuk, hülyegyereknek, idiótának, gyökérnek, majomnak hívja őket. Olyan érzelmi megalázásokat alkalmaz, mint „el lehet menni az iskolából”, „kettőt már kitettem, te leszel a következő” vagy „levideózlak anyádnak”. A testszégyenítéstől sem riad vissza, ledagadékozza a gyerekeket vagy menstruációs kérdéseket taglal mindenki előtt” – sorolja a kétségbeesett szülő.
Hogyan bizonyítható egy bántalmazás, ha a feltételezett elkövető maga a tanár?
A NEMECSEK Program szakmai vezetője szerint nem a bizonyíthatóság az első lépés, amit ilyen esetben tenni kell. Alapelv kell(ene), hogy legyen, hogy minden jelzést komolyan vesz az iskola. „Nem az a lényeg, hogy elhiszem-e, amit a gyermek állít, hanem az, hogy komolyan veszem, és megkezdem az eset intézményen belüli kivizsgálását. Szükség esetén meg kell hallgatni az érintetteket és más tanúkat. A gyerekeket és törvényes képviselőjüket is tájékoztatni kell arról, hogy mikor mi történik.”
A szakember azt is hangsúlyozza, hogy az iskola minden munkatársa tagja a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszernek, ez azt jelenti, hogy ha gyermekbántalmazás gyanúja merül fel, az intézmény vezetője súlyos veszélyeztetés gyanúja esetén 72 órán belül, egyéb esetben 8 munkanapon belül köteles jelzést tenni az illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Központ felé.
Bizonyíték lehet-e egy titokban készült felvétel?
Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a videó- és hangfelvétel készítésével kapcsolatos kérdésekkel. Ebben egy óvodapedagógus, elmondta: megérti azokat a szülőket, akik végső kétségbeesésükben titkos felvételt készítenek az intézményben. Ám érdemes a jogi hátterét is ismerni egy ilyen lépésnek. Hangfelvétel készítéséhez ugyanis alapesetben az érintett személyek hozzájárulása szükséges. Ugyanakkor egy polgári peres eljárás során a bíróság mérlegesési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az ügy összes körülményét számításba véve a személyiségi jog védelméhez, vagy az adott bizonyíték felhasználásához fűződik erősebb érdek.
Az iskola mit tehet /milyen kötelezettségei vannak ilyen panasz esetében?
A Köznevelési törvény (Nkt.) előírásai szerint a gyerekek védelmének, biztonságának és felügyeletének folyamatos szavatolása az iskola feladata az intézmény területén és a kötelező külső helyszínes foglalkozások, programok ideje alatt is.
Ezeket a lépcsőket érdemes végigjárnia az érintett szülőknek
Amennyiben panasz érkezik egy tanár viselkedésére, azt az iskolának ki kell vizsgálnia. Ha ezt a vezetőség nem, vagy csak hiányosan teszi meg, a szülőknek érdemes a fenntartóhoz, tankerülethez fordulni. Ha ott sem járnak sikerrel, akkor az oktatási jogok biztosa az, aki ilyen ügyeket kivizsgál. Ez persze időbe telik. „Tapasztalataink szerint ha egy tanár helyzete tarthatatlan az iskolában (például bizalomvesztés, vagy többszöri panasz miatt), akkor az intézmény inkább választja munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, mint a felmondást. Pedig a legtöbbet azzal lehet tenni a gyerekek jólléte érdekében, hogy olyan felnőttek veszik őket körül, akik elkötelezettek a védelmük és a jogaik biztosítása mellett” – fogalmaz Stáhly Kata.
Kapcsolódó cikkek
