A legfontosabb étkezés a reggeli, ezt mindenki tudja, habár az anyák vitatkoznának vele. Hiszen amint a gyerekünk már járni és beszélni is tud, hamar felismerjük, hogy a legfontosabb étkezés valójában… a második vacsora.
Akárhogy is, a reggelit és a vacsorát szeretjük viszonylag energiatakarékosan letudni, különben egész nap csak főzhetnénk és etethetnénk (oké, tudom, annyira azért nem áll messze ettől az életünk), szóval próbáljuk úgy megoldani, hogy ne a konyhában múljon el a fiatalságunk, mégis egészségeset, jót és táplálót adjunk a családnak.
A különböző sajtok és felvágottak ugyan jó megoldásnak tűnnek, a bennük lévő, ipari mennyiségű só és zsír miatt azonban egyáltalán nem sorolhatók az egészséges, és lássuk be, a változatos táplálkozás körébe sem. Ott vannak viszont a csodálatos szendvicskrémek, amikkel bármikor fel tudjuk dobni a hidegétkezéseket, mindenki lelkesen fogadja és eszi is őket. Ezek a mi megmentőink. Némi fantáziával millióféleképpen elkészíthetők, pár perc alatt összedobhatók (habár van, amelyik órákig tart, de megéri) és igazán kreatívak lehetünk, hiszen azt teszünk bele, ami akarunk.
Mondok is pár példát. Pár perc alatt összedobható a körözött, a rokfortkrém, a tepertőkrém, a tojáskrém, a tonhalkrém, az avokádókrém. Kissé tovább tart a hummusz (de csak mert előtte meg kell csinálni a szezámpasztát, más néven tahinit), a pesto, ami nem is klasszikus szendvicskrém, de annak is megállja a helyét, sőt! Jó sok időt rá kell szánni, de megéri: a padlizsánkrém, ajvár és minden olyan szendvicskrém, amihez előbb meg kell sütni a zöldséget. Szerencsére addig csinálhatunk mást is, végül viszont mégiscsak le kell húzni a héjukat, ami elég melós, de mint már mondtam: megéri.
Nézzünk tehát három szendvicskrémet a világ három tájáról: a közel-keleti hummuszt, az erdélyi padlizsánkrémet és a nagyon is magyar tepertőkrémet. Mindháromnak az alapverzióját adjuk most meg, nem mintha nem lehetne cifrázni, de azt már rátok bízom.
Hummusz
Fotó: Getty
Más néven csicseriborsókrém, a közel-keleti (arab és zsidó) konyha egyik alapműve: ha van hummusz és pita, minden van. Olyan, mint nekünk a kenyér-kolbász, csak ebben nincs hús.
Hozzávalók
- 45 dk konzerv csicseriborsó lecsepegtetve
- 3 ek tahini (vagy 3 ek. szezámmag és ugyanannyi olívaolaj)
- fél-1 citrom leve, ízlés szerint
- 2 gerezd fokhagyma
- fél tk. római kömény
- olívaolaj, amennyi kell
- só, bors
Elkészítése
Ha van szezámpasztánk (tahini) otthon, akkor jók vagyunk. Ha nincs, el kell készíteni. Ezt úgy a legegyszerűbb, ha mozsárban vagy botmixerrel jól összetörjük a hozzávalókat: a szezámmagot és az olívaolajat. Egyszerűbb, ha többet készítünk, így legközelebb már lesz tahinink. Lezárt üvegben, hűtőszekrényben hónapokig eláll.
Ezután minden hozzávalót bedobálunk a kutterbe (vagy a botmixer táljába) és jól összezúzzuk. Annyi olívaolajat öntünk hozzá, hogy az állaga krémes legyen, és már kész is vagyunk. Kóstoljuk, ha kell, utánsózzuk (kelleni fog) és elégedett arccal elfogyasztjuk. Tálaláskor csorgathatunk rá még olívaolajat, és megszórhatjuk paprikapehellyel vagy római köménnyel, de anélkül is jó lesz.
Padlizsánkrém
Fotó: Getty
A padlizsánt legjobb, ha szabad tűzön, pontosabban parázsban eltemetve sütjük puhára. Na most ezt, érthető okokból, most senki se fogja megcsinálni, úgyhogy jó lesz a sütő is, jó magas hőmérsékleten. Ne aggódj, nyugodtan megéghet a héja. Ha viszont egyszer mégis úgy adódik, hogy lesz egy napod ősszel, szezonban, hamuban sült padlizsánt készíteni, akkor öt kiló alatt meg se állj! Üvegben, nedves dunsztban tartósítva simán eláll a kamrapolcon, mi most ettük meg az utolsót, és csodás volt a füstös ízével.
Hozzávalók
- 1 kg padlizsán
- 1 fej lilahagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 6 ek. majonéz
- só, bors
Elkészítése
A padlizsánt megmossuk, késsel megszurkáljuk, hogy ne robbanjon szét, majd betoljuk a forró sütőbe. Olyan forró legyen, amilyet csak a sütő tud, hadd szóljon!
Amikor a padlizsán héja már egy kicsit megégett, és nyomásra úgy érezzük, hogy minden tartását elveszítette (magyarul plöttyedt), akkor készen van, kivehetjük. Kihűtjük, majd lehúzzuk a héját.
Apróra vágjuk a hagymát, összezúzzuk a fokhagymát, és a többi hozzávalóval együtt belekeverjük a pépes padlizsánhúsba, villával jól elkeverjük, és kész. Az érés jót tesz neki; másnap, harmadnap sokkal jobb, mint frissen.
Tepertőkrém
Fotó: magánarchívum
Ehhez a szendvicskrémhez összesen három összetevőre van szükség, meg egy kutterre, mégis messze a legnépszerűbb nálunk.
Hozzávalók
- 40 dkg tepertő (vigyázzunk, hogy ne legyen rajta a bőre, vagy vagdossuk le egyenként!)
- 1 fej lilahagyma
- mustár (sima, egyszerű, semmi flikkflakk)
Elkészítése
A bőr nélküli tepertőt beletesszük a kutterbe (késes vágó), teszünk hozzá mustárt, és elkezdjük pörgetni. A mustárral lágyítjuk az állagát, vagyis pont akkor elég, ha jól viszi a kutter a tepertőt.
Apróra vágjuk a lilahagymát (nem szeretem a kutterbe tenni, a pépesítés módosítja az ízét) és belekeverjük a tepertőkrémbe. Kóstoljuk, ha kell, utánsózzuk (nem fog kelleni). Kenyérre kenve isteni.
Bónusznak pedig álljon itt a legfinomabb rokfortkrém receptje: lereszeljük a rokfortot, összekeverjük ugyanannyi tejföllel, és tessék, máris fogyasztható. Ez frissen is remek, sőt, csodás.
Kapcsolódó cikkek
