Kép: Getty Images

Így segít a zsebpénz a pénzügyi tudatosság kialakításában

A pénzügyi tudatosságra nevelést nem lehet elég korán kezdeni, ráadásul, ha direktben nem is beszélgetünk a gyerekkel a pénzről, óhatatlanul is mintával szolgálunk (mint mindenben a gyereknevelésben), így első és rendkívül meghatározó példa mindannyiunk számára a családunk viszonyulása az anyagiakhoz. Sokszor a gyermekkorban bevésődött minta egy életre meghatározza a pénzhez való viszonyunkat, ami eleve bonyolult kapcsolat: meghatározza a családunk anyagi helyzete, számtalan kulturális és társadalmi tényező, a korunk, az életmódunk, a személyiségünk, az attitűdünk, a hiedelmeink, sőt a kockázatvállalási hajlandóságunk is. 

A pénzügyi tudatosság egyik kiváló eszköze a zsebpénz. Amikor a gyerek saját pénzzel gazdálkodhat, az kihat nemcsak arra, hogyan bánik felnőttként a pénzzel, de arra is, hogy magabiztosan kezeljen majd olyan pénzügyi fogalmakat, mint például a bankszámla, bankkártya, kamat vagy mondjuk a költség.

Mikor és mire adjuk a zsebpénzt?

Nincs kőbe vésett szabály, de a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy az iskolakezdés környéke ideális időpont a zsebpénz bevezetésére. Ha a gyerek már tud számolni, felismeri a pénz értékét, és képes alapvető döntéseket hozni, akkor készen áll arra is, hogy a saját pénzét kezelje.

A magyar családok többsége iskolás kortól ad rendszeresen vagy alkalmanként zsebpénzt a gyerekének, hogy pontosan mekkora összeget és mire adják a szülők, az változó. A zsebpénz mértékének meghatározásához egy könnyen alkalmazható módszer az, amikor a gyerek életkorához igazítjuk az összeget, ahogy nő a gyerek, növekszik a pénzösszeg is, hiszen valószínűleg más összegre van szüksége egy 7 és egy 15 évesnek. Hogy mennyi zsebpénzt adunk, azt persze nem csak a gyerek életkora határozza meg. Mielőtt döntünk, érdemes átgondolni a családi költségvetést, és azt is, hogy tulajdonképpen mire adjuk a zsebpénzt.

A zsebpénz azonban nem pusztán néhány száz vagy ezer forint hetente. Fontos, hogy a zsebpénznél nem is az összeg számít igazán. A gyerekek számára ez az első lépés a felnőtt világ pénzügyei felé – egyfajta saját fizetés, amellyel ők gazdálkodnak. Vásárolhatnak belőle kisautót, de akár félre is tehetik valami nagyobb dologra. És pont ez a lényeg: megtanulni, hogy a pénz nem korlátlan erőforrás. A pénzzel való bánás nem megy ösztönösen. Ahogy az írni-olvasni tanulást is gyakorolni kell, úgy a pénzügyi döntéseket is, és ehhez a zsebpénz kiváló tanító lehet. Ennek jelentőségét egyre több szülő ismeri fel, amit az is jelez, hogy egyre fiatalabb korban nyitnak bankszámlát a gyerekeknek, hogy megismertessék velük a banki szolgáltatásokat. Ma már az is jellemzőnek mondható, hogy a gyerekek természetes módon tanulják meg a digitális fizetés használatát.

Kép: Getty Images

A zsebpénz nem jutalom és nem lehet fizetség a házimunkáért

Hogy pontosan mire is kapják a gyerekek a zsebpénzt, az változó. Vannak, akik teljesen szabadon gazdálkodhatnak vele, mások meghatározott célért kapják, például az iskolai büfé költségeinek fedezésére. Ezzel azonban az a probléma, hogy a zsebpénz nem az alapvető kiadások fedezésére szolgál. A tanszereket, uzsonnát vagy ruházatot a szülőnek kell biztosítania vagy ezekre külön pénzt adnia a gyereknek.

Nem célszerű az sem, ha a zsebpénz a jutalmazás vagy a büntetés eszköze: a jó bizonyítványért vagy a mosogatásért nem járhat extra pénz. A házimunka a család minden tagjának a feladata, ezért semmilyen szempontból nem jó megoldás, ha azért fizetünk, mert a gyerek kiviszi a szemetet vagy elmosogat.

A zsebpénz nem köthető teljesítményhez sem. Nem célszerű pénzzel jutalmazni a jó jegyeket vagy megvonni azt rossz bizonyítvány esetén. Nem lehet cél az, hogy a pénz önmagában boldogságot és jutalmat jelentsen, pláne nem azt, hogy a szülői elégedettséget, szeretetet testesítse meg.

A pénzbeosztás elsajátítása része a tanulásnak. Ha elfogy a pénz, vagy nem jut mindenre, az természetes. Ez megtanítja a gyermeknek, hogy a lehetőségekhez kell igazodni. Ezért legyünk következetesek: ne adjunk előleget, vagy több pénzt azért, mert a gyerek kifogyott a keretből vagy túlköltekezett. Rendszeresen túl nagy összegű zsebpénzt sem érdemes adni, mert ennek torzító hatása lehet: ha mindenre könnyedén futja, akkor elvész a tervezés és a beosztás lehetőségének megtanulása.

A következetesség a zsebpénz esetében is kulcsfontosságú: minden héten vagy hónapban ugyanakkor és ugyanakkora összeget adjunk, ahogy azt korábban már megbeszéltük a gyerekkel. Érdemes megismertetni a gyerekeket, akár már egészen kiskorban is, a bankszámla és a bankkártya használatával és így a szolgáltatások közötti tudatos választást is elsajátíthatják.

Mire tanít, és mire nem?

A gyerekeknek lehetőséget kell adni arra, hogy saját döntéseik alapján költhessenek. Ez sok szülőnek ijesztő lehet, ezért fontos, hogy világos szabályokat fektessünk le: addig dönthetnek szabadon, amíg azzal nem ártanak maguknak.

A zsebpénz így elsősorban önállóságra, tervezésre és felelősségre nevel. A gyerekek megtapasztalják, hogy a döntéseiknek következménye van: ha ma elköltik az egészet egy matricacsomagra, holnap már nem marad pénzük másra. A megtakarítás fogalma is kézzelfoghatóvá válik, különösen akkor, ha valamilyen hosszabb távú cél lebeg a szemük előtt.

Amit viszont nem tanít meg automatikusan, az a jó döntéshozatal. Ehhez szülői jelenlét és beszélgetés kell. Fontos, hogy ne csak adjunk pénzt, hanem beszélgessünk is róla: mikor, mire, hogyan költötte el? Megérte? Másképp csinálná legközelebb?

A zsebpénz kiváló lehetőség a közös gondolkodásra, pénzügyekről való beszélgetésekre és tapasztalatszerzésre, valamint arra is, hogy tanuljanak a hibákból. A cél nem az, hogy tökéletes költségvetést vezessenek, hanem hogy megtanuljanak tudatosan bánni az anyagiakkal.

És persze ne feledjük, amit a gyerek a szülőtől lát, azt fogja követni. Ha mi következetesen, átgondoltan kezeljük a pénzt, ő is ezt fogja természetesnek venni.

3-7 évesek: Amíg nem kapnak rendszeresen zsebpénzt, addig is lehet beszélgetni, olvasni, mesélni a pénzről, hogy semmiképp se váljon tabuvá a téma. Erre nagyon jó eszköz egy edukatív mesekönyv, pl a Cserebere az erdőben Czernák Esztertől.

7–9 évesek: Ebben a korban a játékos tanulásé a főszerep. Adjunk heti kis összeget, amit szabadon költhetnek, de beszéljük meg velük, mire ment el. Egy persely is jó kezdet lehet a spórolásra, de nyugodtan nyiss bankszámlát a gyereknek már ebben a korban is.

10–13 évesek: Itt már megjelennek az első komolyabb és drágább vágyak. Segítsük őket a célok kitűzésében, de adjunk teret és szabadságot is.

14 év fölött: Ebben a korban már havi nagyobb összegű zsebpénzt adunk, bankszámlával és bankkártyával is rendelkeznek a kamaszok, így megtanulják digitálisan is a pénzkezelést. A megtakarítási formákkal is érdemes megismertetni őket.

Kapcsolódó cikkek

Család Milyen a jó zsebpénz rendszer? – Itt az útmutató minden korosztályhoz

Család Így segíthetsz szülőként, hogy jól bánjon a pénzzel a gyerek

Pénztárca Zsebpénz: szóljunk bele, mire költheti a gyerek?

Gyerek Így tanította meg spórolni a gyerekeit Gordon Ramsay