A másállapotot azért is nevezi találóan a köznyelv így, mert valóban más, megváltozott állapot. Néhány hónap leforgása alatt egy parányi, szabad szemmel nem is látható sejtcsoportból kifejlődik egy új ember. Bár az anya lelkének és szívének áldott ez az állapot, a testének azért teher is a kilenc hónap. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a leendő édesanya milyen fizikai állapotban vállalja a várandósság megterheléseit.
A terhesség alatti változások, az átrendeződő hormonháztartás miatt egyes betegségek ezekben a hónapokban rosszabbodhatnak. Ha például valakinek gyakran okoz gondot a felfázás, érdemes még a teherbeesés előtt kivizsgáltatni, hogy milyen kórokozó vagy anatómiai rendellenesség válthat ki sűrű panaszokat, hiszen a babavárás alatt ez a betegség súlyosbodhat a gyengébb immunrendszer miatt.
A témával kapcsolatban kérdeztük Prof. Dr. Török Miklós szülész-nőgyógyászt, osztályvezető főorvost (Honvédelmi Minisztérium, Állami Egészségügyi Központ, Budapest).
Már a megtermékenyüléshez is szükség van kiegyensúlyozott hormonrendszerre, hiszen az elégtelen hormonműködés akár gátja is lehet a teherbeesésnek. A hormon nem más, mint egy olyan vegyület, amely képes befolyásolni a sejtek működését, és kihat az ember élettani folyamataira. A belső elválasztású, más néven endokrin mirigyek (a mellékvese, a pajzsmirigy, a petefészek, az agyalapi mirigy) termelik a hormonokat, amelyek közvetlenül a vérbe kerülnek.
Áldott állapotban teljesen összezavarodik a kismamák hormonháztartása. Az anyai hormonrendszer mellé belép egy újabb hormontermelő szerv, a babát ellátó méhlepény, amely az összes szervezetben előforduló hormont elkezdi termelni, sőt, olyan hormonok is megjelennek a vérben, vizeletben, amelyek csak a várandós nők szervezetében vannak jelen.
Hormon is igazolhatja a baba megfoganását
Egyik ilyen kora terhességi időszakban termelődő hormon, a placenta által termelt HCG (human chorialis gonadotrop), amelyet a modern terhességi tesztek a vizeletből mutatnak ki. A HCG-hormont a magzatboholy termeli, és egyes kutatások szerint a központi idegrendszerben ingerelheti a hányásközpontban a kemoreceptorokat (fogadókat), és emiatt émelyegnek, hánynak olyan gyakran az első trimeszterben a kismamák.
Az ikreket váró nőknél, akiknél sokkal nagyobb mennyiségű HCG mutatható ki a vizeletből, a terhességi vészes hányás is gyakoribb, ezért is hozták az orvosok összefüggésbe a HCG-hormon magas szintjét a hányingerrel. Persze az, hogy miként reagál valakinek a szervezete az egyes hormonokra, attól is függ, hogy a sejtekben lévő receptorok mennyire érzékenyek az adott hormonra, illetve milyen magas a vérben bizonyos hormonok szintje.
Így például nagyon magas lehet valakinek a vérében a HCG szintje, ha a központ idegrendszer sejtjeinek receptorai nem érzékenyebbek különösebben, és ez fordítva is igaz, alacsony HCG-szint mellett is reagálhat a szervezet hevesen, gyakori hányással. A HCG-szint a 13-14. hét után csökken, és viszonylag alacsony marad a terhesség végéig.
A szépséghormon neve: ösztrogén
A másik két hormon, amely már az első hetekben is emelkedő szintet mutat: az ösztrogén és a progeszteron. Az előbbi más néven a tüszőhormon, az utóbbi a sárgatesthormon. Mindkettőt a petefészek termeli az agyalapi mirigy irányításával. Jó hír, hogy a magasabb ösztrogénszintnek hála, látványosan dús lesz a kismamák haja, hiszen a babavárás idején sokkal több hajszál kezd növekedni, mint normál körülmények között. Szomorú viszont, hogy nemcsak a hajkorona, hanem a többi testszőrzet is megerősödik, illetve a szülés után néhány hónappal a visszarendeződő hormonok miatt – kicsit ijesztő módon – hirtelen kell megválni a csodás hajkoronától.
A jótékony progeszteron
Vizsgálatok bizonyítják, hogy a progeszteronnak már a fogamzás után jelentős feladat jut, hiszen segíti a megtermékenyített petesejt megtapadását. A megemelkedő progeszteronszintnek köszönhetően a méh sima izomzatának tevékenysége renyhébbé válik, így nyújtva biztonságos otthont a babának a kilenc hónapra, ám ez nemcsak a méh sima izomzatát érinti, hanem a szervezetben található szinte valamennyi sima izomcsoportot. Részben ezért, részben pedig a vegetatív idegrendszer átállása miatt lassul például a bél perisztaltikai mozgása, amelynek kellemetlen kísérője a legtöbb kismamát érintő székrekedés, és szintén ennek a lazító hatásnak a következménye, hogy a vénafalak is kevésbé állnak ellen a nyomásnak, és sok várandós küzd visszérproblémákkal másállapotban, különösen a második és harmadik trimeszterben.
Jódot babának, mamának!
A pajzsmirigy hormonjainak szintén komoly szerep jut a teherbeesés és a baba kihordása közben is, ezért a pajzsmirigy alul- vagy túlműködésének megelőzéséhez fontos az optimális jódbevitel. Lényeges a jódhiányos állapot elkerülése, hiszen a baba agyfejlődésében is komoly feladata van ennek az ásványi anyagnak. Egyes vizsgálatok szerint a szülés utáni depresszió kialakulásáért is felelős lehet a jódhiány.
Terhességi diabétesz
Még egy olyan hormon található a női szervezetben, amelynek mennyiségét, működését komolyan befolyásolja a másállapot, ez pedig a hasnyálmirigy termelte inzulin. Ha ebből a hormonból csak kevés keletkezik, akkor a keringésben lévő cukor nem jut be a véráramból a sejtekbe, ezért mutatható ki a magas vércukorszint. A terhesgondozás részeként minden kismamánál megmérik a 24. héten a vércukorszintet, méghozzá terheléses vizsgálattal.
A vizsgálat kora reggel, éhgyomorra végzett vérvétellel kezdődik, majd egy tesztreggelit (egy zsemle és 2 dl tej) kell elfogyasztani a várandósnak, vagy cukros oldatot kell inni. Mindezt egyórányi várakozást követően újabb vérvizsgálat követi, és ha ez magas értéket – 7, 8 mmol/litert – mutat, akkor csökkent szénhidrát-tolerancia áll fenn, és szoros megfigyelésre, gyakoribb ellenőrzésre és speciális életmódra van szüksége a leendő édesanyának. A másállapotban kialakult diabétesz általában a szülést követően elmúlik, de fontos jelzés, mert hajlamosít egy majdani cukorbetegségre.
Mulandó bőrváltozások
A kismama agyának tobozmirigyében a várandósság alatt több melanocyta stimuláló hormon termelődik, és ez fokozza a melanintermelő sejtek működését. Emiatt lesz sötétbarna a mell bimbóudvara, és sötétebbé válnak az anyajegyek, szeplők is. Nem túl szerencsés esetben az arcon is megjelenhetnek pigmentfoltok. Ezek viszont valószínűleg mind elmúlnak, ha világra jön a baba, és elkezd visszarendeződni a hormonháztartás.
A baba megszületése után ismét átrendeződik az anyai hormonrendszer, hiszen egyes hormonok szintje látványosan csökken, míg más hormonok – mint például a tejelválasztásért felelős prolactin – éppen most lépnek működésbe.
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
