Műgyanták alapanyaga
Megint kénytelenek voltunk egy kémiai vegyület, a melamin nevét megtanulni. Ez a nitrogéntartalmú vegyszer azzal vált hírhedtté a világsajtóban, hogy kiderült: az ezzel az anyaggal szennyezett tejportól több ezer csecsemő betegedett meg Kínában, sőt, több gyermeknek halálát is okozta. A melamin (kémiai nevén C3H6N6, 1,3,5-triazin-2,4,6-triamin) amúgy egy magas nitrogén tartalmú, heterociklusos vegyület, könnyűipari alapanyag. Főként műanyag-, műgyanta- és műtrágyagyártáshoz használják. Az ebből előállított különböző melamin-formaldehid műgyanták, illetve aminoplasztok széles körben ismertek, több célra használatosak, például alkalmazzák ezeket papírok impregnálására, műanyag konyhai eszközök, edények, tányérok, evőeszközök, bútorlapok készítéséhez, bevonásához, hangszigetelő műanyaghabok alapanyagaként, stb.. A melamin tehát egy a sok modern, ipari célokra szánt vegyület közül, amivel önmagában semmi baj nincs, kivéve, ha ilyen durván “funkciót tévesztenek” vele, és élelmiszeripari alapanyagként is bevetik.
Halálos hamisítás
Nem ehető anyag, mi indokolhatta tehát azt, hogy élelmiszerek összetevőjeként is felmerül a neve? A durva hamisítás indítékát elemzők abban látják, hogy mivel a melamin nitrogéntartalma magas, melamin hozzáadásával az adott élelmiszer- vagy takarmány-alapanyag értékesebbnek, fehérjében gazdagabbnak látszik. Az élelmiszer összetevők fehérjetartalmának kimutatására használt legegyszerűbb tesztek ugyanis a termék nitrogénszintjét mérik. A melamin kis mennyiségben nem toxikus, azonban ha rendszeresen, hosszabb ideig a szervezetbe jut, elsősorban a vízkiválasztási szerveket támadja meg, hólyag- és veseköveket, illetve hólyagrákot okozhat.
Mérgező állateledelekkel kezdődött
Korábban a melamin neve egy állategészségügyi botrány kapcsán merült fel: 2007 májusában az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal megtiltotta olyan állateledelek forgalmazását, melyek Kínából származó, melaminnal szennyezett búzaglutént és rizsfehérje-koncentrátumot tartalmaztak. Ezeknek a termékeknek a visszahívására azután került sor, hogy az Egyesült Államokban számos hobbiállat, főként macska és kutya betegedett meg és pusztult el ilyen állateledelek fogyasztása után. Az Egyesült Államokban melaminnal szennyezett sertés- és baromfitakarmányokat, míg Dél-Afrikában melamintartalmú kukoricaglutént is találtak már. A kifogásolt takarmánnyal etetett állatok húsának, illetve az ebből készült húskészítményeknek az elfogyasztásából eredő humán megbetegedések eddig nem fordultak elő.
Kockázat
A 2008-as kínai csecsemőtápszer-botrány kirobbanása után az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) közleményt adott ki a kínai tej és tejtermékek melamintartalma által okozott egészségi kockázatról. Noha az Európai Unióba Kínából tej és tejtermékek behozatala tilos, egyéb élelmiszeripari termékekben, édességekben, kekszekben stb. azért kerülhettek be az Európa Unió területére olyan élelmiszerek, amelyek melaminnal szennyezett tejport is tartalmaznak. Ezért az EFSA az Európai Bizottság felkérésére véleményt adott ki az élelmiszerekben (például kekszekben, édességekben) a melamin esetleges jelenléte által okozott humán egészségi kockázat megítéléséről. Az EFSA szakemberei ebben a nyilatkozatukban az egészségkárosodás veszélye nélkül még elfogyasztható mennyiségként a 0,5 mg/testtömegkg/nap tolerálható napi melaminbevitelt jelölték meg. A tejport is tartalmazó édességek kockázatbecslése során a kínai csecsemőtápszerben eddig talált legmagasabb melamintartalmat feltételezve számoltak, vagyis a legrosszabb esetet vették alapul. Az EFSA ezek alapján adta ki a következő nyilatkozatot: Európában a szennyezett tejport tartalmazó csokoládék és kekszek becsült fogyasztása felnőttekben várhatóan nem okoz egészségártalmat, még akkor sem, ha azok az eddigi legmagasabb melamintartalmú tejporral készültek volna.
Gyermekek esetében ugyanez a helyzet, ha keksz-, tejkaramella- és csokoládéfogyasztásuk átlagos. Abban az esetben azonban, ha a gyerekek nagyon nagy mennyiségben fogyasztanának tejpor tartalmú édességeket (tejkaramella, tejcsokoládé, kekszek), és ezek éppen a legmagasabb szennyezettségi szintű tejporral készülnének, a bevitel meghaladhatná az elviselhető napi bevitelt. Ha mindhárom termékkörből egyaránt nagy mennyiséget fogyaszt valaki rendszeresen, fennáll az eshetősége, hogy a bevitel több mint háromszorosan túllépheti ezt az értéket. Az EFSA közleményében megjegyzi, hogy Európában ilyen nagymértékű bevitel előfordulásáról nincs tudomásuk.
Elővigyázatossági intézkedések szerte Európában…
Az Európai Bizottság a botrány kirobbanása után, szeptember 26-án határozatot tett közzé a Kínából származó, tejet tartalmazó termékek vagy tejtermékek behozatalának különleges feltételeiről. Eszerint az Unió területére történő beléptetéskor a határon vizsgálni kell minden olyan, kínai eredetű terméket, amely 15 százaléknál több vagy ismeretlen mennyiségű tejet tartalmaz. Azokat a termékeket, melyekben 2,5 mg/kg-nál több melamint mutat ki a vizsgálatot végző hatóság, meg kell semmisíteni. A vizsgálatokat és a megsemmisítést az áru tulajdonosának költségére kell végezni.
…és Magyarországon is
Az üggyel kapcsolatos magyarországi élelmiszerbiztonsági követelményekről dr. Süth Miklós országos főállatorvos adott ki határozatot. A Kínából származó, vagy onnan szállított, tejet, vagy tejtermékeket tartalmazó termékek importjával kapcsolatban az Európai Bizottság határozatában foglaltak végrehajtása érdekében elrendelte az alábbiakat:
- Tilos minden olyan, kifejezetten csecsemők és gyermekek táplálására szánt összetett (állati és növényi eredetű termékeket egyaránt tartalmazó) élelmiszer importja Kínából, amely a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 89/398/EGK (1989. május 3.) európai tanácsi irányelv hatálya alá esik.
- Azon Kínából szállított, vagy onnan származó élelmiszerek, illetve takarmányok melyek 15 százalékban, vagy annál nagyobb arányban tartalmaznak tejtermékeket, vagy tejtermék tartalmuk mértéke nem állapítható meg, az Európai Unióba Magyarországon történő beléptetése, illetve szabad forgalomba bocsátása kizárólag a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) (az Európai Bizottság 2008/757/EK számú határozatában előírt ellenőrzést követően kiadott) engedélyével történhet.
- Minden élelmiszer- és takarmány-vállalkozó (a továbbiakban: vállalkozó) köteles a birtokában, illetve felügyelete alatt álló, összetett élelmiszereket, illetve takarmányokat megvizsgál(tat)ni, azok melamintartalmának meghatározása céljából, amennyiben azokat Kínából szállították, vagy onnan származnak, és:
a) 15%-ban, vagy annál nagyobb arányban tartalmaznak tejtermékeket, vagy
b) tejtermék tartalmuk mértéke nem állapítható meg.
- A 2,5 mg/kg értéket meghaladó mennyiségű melamint tartalmazó, élelmiszert illetve takarmányt meg kell semmisíteni.
- Minden vállalkozó haladéktalanul köteles értesíteni az illetékes MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságát az általa megvizsgált, 2,5 mg/kg értéket meghaladó mennyiségű melamint tartalmazó termékekről.
- E határozat végrehajtásából eredő költségeket az érintett élelmiszer-, illetve takarmány-vállalkozó viseli, a 882/2004/EK rendelt VI. mellékletének 22. cikkével összhangban.
Az élelmiszerlánc-biztonságért felelős Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal eddigi vizsgálatai során (2008. október eleji közlemény szerint) egyetlen kínai termékben sem mért intézkedési határérték feletti mennyiségben melamint. A Kínából származó, tejalapú élelmiszerek vizsgálatát a szakemberek tovább folytatják. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal továbbra is azt kéri a fogyasztóktól, hogy ha esetlegesen egyéni úton, pl. turistaként kínai tejport, csecsemőtápszert szereztek be, azt ne használják fel!
Forrás:
www.fvm.hu és www.mebih.gov.hu
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
