Az Eurofound, az Európai Unió kutatási ügynöksége nemrégiben átfogó tanulmányt tett közzé a gyermekjóléti és a szociális szolgáltatások minőségéről: a felmérés a gyerekszegénységet, a kora gyermekkori nevelést és gondozást, az oktatást, az egészségügyi ellátást, a lakhatást és a táplálkozást vizsgálta – írja a Portfolio.hu.
Bár az EU-ban a gyerekszegénységi helyzet 2015 és 2022 között folyamatosan javult, de 2020-ban megfordult a tendencia: 2022-re az EU-ban a gyermekek közel egynegyedét fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés. Magyarországon, ha csak enyhén is, de pozitív irányba változott a helyzet, de az oktatásban és az egészségügyben súlyos problémák látszanak. Különösen az iskolaelhagyás és az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége miatt.
A gyerekszegénység tekintetében minden tagállamban jelentős eltérések mutatkoznak a városi, külvárosi és vidéki területek között. Az urbanizált területeken a legrosszabb a helyzet: itt a gyerekek 25,5%-a, míg a városokban és külvárosokban 23,8%, a vidéki régiókban pedig 24,7% volt kitéve a szegénységi kockázatoknak.
Magyarországon 2020 óta jelentős javult a helyzet, és az uniós átlag alatt van: csak a kiskorúak 18,1 százaléka van kitéve szegénységnek.
2021-ben az EU-ban a 16 év alatti gyermeket nevelő, alacsony jövedelmű háztartások 5%-ában volt kielégítetlen egészségügyi szükséglet, addig Magyarországon ez az arány közel háromszorosa volt az uniós átlagnak (14,6%), ráadásul főként a fővárosban és a nagyvárosokban élőknek jelentett ez problémát. Az uniós átlag 5 százalék.
Magyarországon a harmadik legtöbb azoknak a gyerekek az aránya, akik a tankötelezettségi idő előtt kiesnek az oktatásból: 13 százalék körüli a lemorzsolódok aránya. Ehhez képest az uniós átlag 9,6 százalék.
Azt fontos jelezni, hogy a korai iskolaelhagyást figyelő mutató nem a mostani kiskorúakat vizsgálja, hanem a 18 és 24 év közötti, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkező lakosság azon részarányát méri, amely a felmérést megelőző négy hétben semmilyen formában nem vett részt oktatásban vagy képzésben.
Az Eurofound tanulmánya alapján ezen segíthetne, ha az oktatásra jóval több költségvetési forrást fordítanának: Magyarország GDP-arányos oktatási kiadásai 2021-ben 2,3%-ot tettek ki, miközben az uniós átlag 3,5% volt.
Ráadásul itthon az óvodai és az alapfokú oktatásra fordított kiadások csökkentek 2021-ig, és ezzel azon öt darab ország közé tartozunk, amelyek csökkentették a ráfordításokat ebben az ágazatban.
Magyarország kihívásokkal nézett szembe a gyereket nevelő, alacsony jövedelmű háztartások kielégítetlen egészségügyi szükségletei tekintetében:
Magyarországon volt az egyik legmagasabb az EU-ban a lakhatási költségek fizetésével problémákkal szembesülő gyerekes családok aránya is, az összes háztartás 14,6 százalékát fenyegeti ez a helyzet, szemben a 3,6%-os uniós átlaggal.
A lakástulajdonosok körében Magyarországon volt a legmagasabb a súlyos nélkülözők aránya, ez meghaladta a 28 százalékot.
Egy másik lehangoló hazai statisztika, hogy a szegénységi kockázatoknak leginkább kitett gyermeket nevelő magyar háztartások messze az uniós rangsor végén vannak, ha azt nézzük, hogy közülük naponta hányan jutnak gyümölcshöz és zöldséghez: az 58,6 százalékos arány a legrosszabb az egész EU-ban, miközben az éllovas Ausztriában 99,2 százalékot mértek. Az viszont pozitív fejlemény, hogy 2014-ben még csak az elszegényedés által fenyegetett, gyermeket nevelő családok alig több mint 50 százaléka jutott naponta egészséges ételekhez, tehát jelentős javulás történt itthon 2021-ig.
Kapcsolódó cikkek
