A Policy Agenda a béregyenlőtlenségeket és az adókedvezményeket vizsgálta. A vizsgálat szerint a felső 10 százalék bruttó keresete annyi, mint az alsó 65 százaléké együttvéve.
Tavaly az összevont adóalapba tartozó jövedelmek értéke 12 443,6 milliárd forint volt, ennek 92 százaléka munkaviszonyból származó bérjövedelem. Négyféle módon lehetett adóalapot csökkenteni vagy adókedvezményt igénybe venni: első házasok kedvezményével, családi kedvezménnyel (gyermekek után járó támogatás), súlyos fogyatékosság miatti kedvezménnyel, mezőgazdasági őstermelői kedvezménnyel.
Az egykulcsos adórendszer miatt, azok, akik jól keresnek, arányaiban ugyanannyit adóznak, mint azok, akik rosszul. Azaz a felső 10 százalék munkajövedelme után alapesetben ugyanúgy 15 százalékot adózik személyi jövedelemadóban, mint az alsóbb jövedelmi kategóriákba tartozó 65 százalék, akik összesen keresnek annyit, mint a felső 10 százalék. A rendszer konzerválja a béregyenlőtlenséget.
A Policy Agenda megvizsgálta az adókedvezményeket az alapján, hogy összegüket tekintve hogyan oszlanak el a dolgozói társadalomban. A legszélesebb kört a családi adókedvezmény teszi ki.
A munkajövedelem alapján a felső 10 százalékban lévők összesen annyit tudtak leírni adójukból, mint az alsó 48 százalék együttesen. A legtehetősebbek összesen 54 milliárd forint adókedvezményt érvényesítettek.
Az adatok azt mutatják, hogy miközben a dolgozói alsó felébe tartozók 24 százaléka tudott valamilyen mértékben gyermekek után járó kedvezményt igénybe venni, a felső 10 százalékba tartozók esetén ez az arány 38 százalék volt.
Az első házasok adókedvezményét is leginkább a tehetősebbek tudják igénybe venni. Arányaiban még az első házasság támogatása is inkább a nagyobb jövedelemmel rendelkezőknél érezteti hatását.
A magyar bérrendszer rendkívül torz, még a környező országokhoz képest is – állapítja meg a Policy Agenda. Összesen 2,8 millió főnek van éves szinten legalább a nyolcórás minimálbért elérő munkajövedelme. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a legjobban kereső 10 százalék annyi pénzjövedelemhez jut egy évben, mint az alsó 65 százalék összesen.
Ha a 2016-os adatokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy a főállásban dolgozóknál a felső 5 százalék jövedelme az alsó 40 százalékát teszi ki.
Az egykulcsos adórendszer fenntartja az egyenlőtlenséget, a növekvő egyenlőtlenséget pedig az adókedvezmények még tovább is növelhetik.
A felső jövedelemmel rendelkező 10 százalék kb. 60 milliárd forintot kap vissza az összes adókedvezményen keresztül. Összehasonlítva a dolgozói társadalom közepén lévőkkel ott ennek a kedvezménynek az értéke 22 milliárd forint, azaz csupán harmada az előbbinek.
Kapcsolódó cikkeink:
- Adóbevallás 2018: minden kedvezményt igénybe vettél?
- Ezekre az extra pénzekre számíthatnak 2018-ban a családok
- Sokan nem tudják kihasználni a családi adókedvezményt
Forrás: adozona.hu
Kapcsolódó cikkek
