Ha látod a szipogó, szemét vadul dörzsölő picit, akkor el tudod képzelni; ha pedig te magad is allergiás vagy, akkor pontosan tudod, min megy keresztül szegény, amikor odakint tobzódnak a pollenek. Az allergia nem gyógyítható, de jól kezelhető, ezért akkor sincs veszve minden, ha a pici nem növi ki a kórt.
Szülői örökség
Bár a környezeti tényezők is szerepet játszanak a kialakulásában, a kellemetlen tünetek sajnos öröklődhetnek. “Ha az egyik szülő érintett, 30-35 százalékkal nő a gyerek hajlama is, míg ha az anya és az apa is allergiás, az öröklődés kockázata 80 százalékra ugrik” – árulja el dr. Halász Ágnes fül-orr-gégész, majd hozzáteszi, a szülők átvitt értelemben is “örökíthetik” a kórt. “A túlságosan tiszta, steril környezetben nevelkedő gyerekek immunrendszere nem fejlődik megfelelően, így szervezetük hajlamosabb lesz az allergiás reakciókra. Nem kell tehát félnünk a kisebb fertőzésektől, kosztól, ezek ugyanis segíthetnek elkerülni a komolyabb betegségeket.”
A genetikát aligha cselezhetjük ki, ám nincs kizárva, hogy az allergia megelőzésében is szerepet játszhat a család, főleg az édesanya. Kutatások szerint ugyanis az anyatejben található immunglobulinok csökkentik az allergia kialakulásának veszélyét, ezért érdemes minél tovább szoptatni a piciket. Emellett a megfelelő D-vitamin-pótlás szintén fontos tényező az allergia elkerülésében.
Anya, viszket!
A gyerekeknél nem olyan egyszerű megfejteni, mi lehet a baj, mivel az allergia tünetei korosztályonként változnak. A csecsemőkortól egészen a gyerekkorig tartó időszakot allergiás menetelésnek nevezik az orvosok. “Újszülötteknél az allergia bőrgyulladások, ekcéma formájában jelentkezik, főként a hajlatok, a végtagok és az arc területén. Két-három éveseknél még mindig jellemzőek a bőrtünetek, de az ismert légúti panaszok, az eldugult orr, a tüsszögés, a torokviszketés is jelentkezhet. Ha ezek rendszeresen visszatérnek, és esetleg savós középfülgyulladás is társul melléjük, valamilyen allergiára gyanakodhatunk. Érdekes, hogy a kicsiknél akár táplálékallergia is okozhat gyakori légúti gyulladásokat” – figyelmeztet szakértőnk.
Kezelni kell
A kisgyerekek sokszor nem értik betegségüket, nem tudják megfogalmazni, mi a problémájuk, ezért nehéz velük megértetni, miért kell pollenszezon idején a kinti focizás helyett a szobában kuksolni és gyógyszert szedni. Nem jó taktika, ha a szülő a tünetek láttán csak legyint, mondván “majd egy kicsit többször fújja az orrát”. “Az allergia kezelése gyermekkorban kiemelten fontos, mert a nyálkahártya-gyulladás fokozza a kicsik légúti betegségekre való hajlamát.
A tünetek például súlyosbíthatják az orrmandulák krónikus gyulladtságát, ami tartós légzési nehézségeket, sőt alvás közbeni légzészavarokat (például alvási apnoét) okozhat. Ugyanígy a gyerekkori asztma kialakulásában is szerepet játszhat az allergia. Ha a felső légúti tüneteket jól kezeljük, az alsó légúti panaszok is jelentősen enyhülnek” – magyarázza dr. Halász Ágnes.
Otthoni praktikák
Az antihisztamin-tartalmú gyógyszerek, illetve a sós vizes, szteroidos orrsprayk mellett néhány egyszerű trükkel is sokat tehetünk a gyerkőc kényelméért. Délelőtt, illetve viharos, esős időben maradjunk a négy fal között, és a gyerekszobában inkább este 10 óra után szellőztessünk, ilyenkor a legalacsonyabb a kinti pollenkoncentráció. Gyakran, akár naponta öblítsük át a kicsik haját és a háziállatok szőrét tiszta vízzel, hogy megszabaduljunk a szőrszálak közé ragadt virágportól.
A por-, illetve poratka-allergiában szenvedőknél különösen fontos a rendszeres takarítás otthon: naponta töröljünk port nedves ronggyal, mossuk fel a padlót, és hetente többször porszívózzunk ki alaposan, nagy hangsúlyt fektetve a szőnyegekre és az ágymatracra.
Kapcsolódó cikkek:
– Tavaszi allergia: tippek a tünetek enyhítéséért
– Túlélési trükkök allergiásoknak
– Vajon allergiás a gyermekem, vagy náthás?
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
