Tartós fennállása számos szervi elváltozáshoz vezet, és egyes becslések szerint a tumoros betegségeket is maga mögé utasítva minden 8. halálesetben valamilyen módon szerepet játszik.
Két, egymástól független tanulmány szerint azok az emberek, akinek stresszes gyermekkora volt, illetve akik szüleinél már viszonylag fiatal életkorban magas vérnyomás betegség lépett fel, sokkal hajlamosabbak a felnőttkori hipertónia kialakulására.A Framingham Heart Study keretében végzett kutatás során a vizsgált 1600 felnőttből, akik szüleinél 55 éves életkor előtt lépett fel hipertónia, 19%-uk maga is hipertóniás volt. Ezzel szemben azoknál a vizsgálati alanyoknál, akiknek egyik szülője sem volt magas vérnyomásos, illetve szüleik 55 éves életkoruk után lettek csak betegek, 10% alatti volt a hipertónia előfordulása.
A másik tanulmány eredményeihez egy több mint 23 éven keresztül zajló vizsgálat vezetett, melynek során a résztvevőknél 7 és 38 éves életkoruk között bizonyos időközönként 24-órás vérnyomásmérést végeztek. Az alanyokat családi környezet szempontjából is alaposan megvizsgálták, hogy bántalmazták vagy éppen elhanyagolták-e őket, jól működő családban, illetve milyen szociális környezetben nőttek fel. Akiknek gyermekkora stresszesnek volt mondható, 17%-kal nagyobb eséllyel ütötték meg a magas vérnyomás definíció szerinti határértékét.
Shaoyong Su, a tanulmányt végző Georgiai Augusta University Medical College társprofesszora szerint a stressz nemcsak hogy általánosan hozzájárul a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához, hanem fontos, akár közvetlen kiváltó szerepe lehet akut szívbetegségek kialakulásában is. Szerinte viszont ezek a gyermekkori, negatív kockázati tényezők felnőttkorban viszonylag jól kompenzálhatók egészséges étkezéssel, rendszeres testmozgással, a rendszeres alkoholfogyasztás és dohányzás mellőzésével és amennyiben lehetséges, a mindennapi stressz minimálisra csökkentésével.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
