Péntekig, január 31-ig kérvényezhetik a szülők, hogy az Oktatási Hivatal engedélyezze hatéves gyerekeik beiskolázásának elhalasztását. Ha ezt elmulasztják, akkor mindenképpen iskolába kell íratniuk a gyerekeiket tavasszal.
A tavaly megszavazott köznevelési törvény módosítása szerint minden hatodik életévét betöltött gyerek iskolakötelessé válik. Csak azok a gyerekek kivételek ez alól, akikről a szülő kérelmére az Oktatási Hivatal kimondja, hogy indokolt még egy évet az óvodában maradniuk. Korábban az óvoda vezetője, az óvónő, az óvodai pszichológus és a szülő dönthetett arról, hogy a gyerek menjen-e iskolába vagy maradjon még egy évet oviban.
A módosítás ellen már kezdettől tiltakozások voltak, a szülők azért mert nem kaptak megfelelő tájékoztatást és nincs semmi beleszólásuk a döntésbe, az oktatásban dolgozók pedig azért, mert újabb jelét látják a központosításnak és annak, hogy a kormány nem veszik komolyan a pedagógusok szaktudását.
Az ombudsman azt javasolta, hogy a tárca halassza el a tankötelezettség kezdetének megállapítására vonatkozó új eljárásrend bevezetését:
“az előírásokat csak olyan időponttól lehet bevezetni, amikor azokat minden érintett megismerhette és a jogalkalmazás is felkészülhetett rá. A halasztással elérhető lenne, hogy a megalapozott döntéshez, a tanulók tényleges iskolaérettségének megállapításához szükséges feltételrendszer teljeskörűen rendelkezésre álljon.”
Nem halasztották el, a kritikákra pedig annyit reagált a szaktárca, hogy nincs ok az aggodalomra, az Oktatási Hivatal ezután is figyelembe veszi majd a szülők és az óvoda véleményét a döntéshozatalnál.
Az új jogszabályban szereplő január 15-i általános kérvényezési határidőt kitolták január 31-re. A szülőknek pedig hagytak egy “kiskaput”: aki a határidő előtt tud az iskolakezdés halasztását javasló szakvéleményt szerezni az illetékes pedagógiai szakszolgálatnál, annak nem kell az OH-hoz fordulnia – írja a 444.hu.
A Szülői Hang civil szervezet most felmérést készített az új rendszerrel kapcsolatos első tapasztalatokról. 461 szülői visszajelzés alapján úgy tűnik, a szülőket frusztrálja, hogy az ő felelősségükké tették a kérvényezést, főleg, hogy úgy érzik, nem kapták meg a kellő segítséget ahhoz, hogy felelősen el tudják dönteni, szüksége van-e gyereküknek a beiskolázás halasztására.
A visszajelző szülők 94 százaléka szerint a kormányzat nem adott megfelelő tájékoztatást a kérvények elbírálásának szempontjairól.
Akik viszont már benyújtották a kérelmet, azokat az esetek majdnem 70 százalékában arról tájékoztatta a hivatal, hogy kérelmüket a pedagógiai szakszolgálatok szakvéleménye alapján fogják elbírálni. Csak a Szülői Hang elé került esetek 30 százalékában döntenek majd “saját hatáskörben”.
A pedagógiai szakszolgálatokat közben megrohamozzák a szülők, akik ki szeretnék használni az említett kiskaput: decemberben sok helyen már lehetetlen volt olyan vizsgálati időpontot kapni, amellyel a vizsgálat és az eredmények kiértékelése, a szakvélemény kiállítása befejezhető január 31-ig.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapítására irányuló kérelem érkezett a megyei szakszolgálatokhoz, ezek közül december 20-ig 12 ezer szakvéleményt állítottak ki.
Egy január 1-től hatályos rendeletmódosítás azóta már el is vette a szülő lehetőségét, hogy önállóan iskolaérettségi vizsgálatot kezdeményezzen, Így azok a szülők, akik azóta a szakszolgálatokhoz fordultak, úgy próbálnak az iskolakezdés halasztására javaslatot kapni, hogy nem iskolaérettségi, hanem valamilyen más – például sajátos nevelési igény megállapítására vonatkozó – vizsgálatot kezdeményeznek a szakszolgálatnál – írja a lap.
Kapcsolódó cikkeink:
- Iskolakezdés: ennyi idős korban mérik majd fel a gyerekek képességeit
- Az Oktatási Hivatal bírálja el, hogy ki maradhat még oviban egy évig
- Nyílt levelet indított egy gyógypedagógus az új iskolai szabályozás miatt
Forrás: 444.hu
Kapcsolódó cikkek
