Amerikai laboratóriumi vizsgálatokból kiderült, hogy a különböző gabonalapú élelmiszerek, például gabonapelyhek és müzliszeletek nagy része úgynevezett glifozáttal szennyezett; különösen a zabból készült ételekben találtak glifozátmaradványokat. Hazánkban, pontosabban az Európai Unióban 2017-ben végeztek hasonló vizsgálatot: összesen 22 ország ötezernél is több növényi termékét ellenőrizték. A búza 10, míg a zab 9 százalékában volt kimutatható a glifozát, de egyik terméknél sem érte el az egészségügyi határértéket. A glifozát világszerte alkalmazott gyomirtószer, mellyel kapcsolatosan igen ellentmondásosak a vélemények.
Egyesek szerint ugyanis a glifozát súlyosan károsítja a szervezetünket, növeli a daganatos betegségek rizikóját is. Mások viszont úgy vélik, hogy a szer biztonságos. Nemrég például a kaliforniai bíróság rekordösszegű, közel 300 millió dolláros kártérítést ítélt meg egy amerikai férfinak, aki szerint a glifozát tartalmú gyomirtó okozta gyógyíthatatlan rákbetegségét, és aki azzal vádolta a gyomirtót gyártó nagyvállalatot, hogy elhallgatták a szer egészségkárosító hatásait. Az Európai Unióban pedig néhány éve kezdeményezték a glifozát használatára vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, de 2017-ben a kémiai anyagok veszélyességét vizsgáló bizottság (Risk Assessment Committee – RAC) úgy határozott, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján a glifozát biztonságosnak tekinthető, nincs bizonyíték arra, hogy károsítaná a szervezetünket vagy daganatos betegeséget okozna.
Felmerülhet a kérdés a szülőkben: adható-e a zab (illetve a zabból készült ételek, gabonapelyhek, müzliszeletek) a kisgyerekeknek? Mivel a kicsik még fejlődésben vannak, a testük pedig a felnőttekéhez viszonyítva kisebb, sokkal érzékenyebben reagálnak a környezeti tényezőkre, például a káros vegyületekre, szennyeződésekre, mint a felnőttek. Vannak olyan szakértők, akik szerint a glifozáttal szennyezett ételeknek nincs helye az étrendünkben – még akkor sem, ha annak káros hatásai nem bizonyítottak. Mások viszont, például Alexis Temkin toxikológus, úgy vélik, hogy rendkívül kicsi annak az esélye, hogy valaki az esetlegesen glifozáttal szennyezett zabtól legyen beteg. “Ha valaki élete végig naponta egy adag ilyen ételt enne, akkor is csak 1 olyan ember lenne a millióból, akinél emiatt alakul ki daganat. Úgy vélem, ez nem olyan veszély, amely miatt komolyabban aggódni kellene” – mondta Michael Davoren molekuláris toxikológiával foglalkozó szakember. “A zabnak számos pozitív hatása van, ezek túlsúlyban vannak az esetleges veszélyekkel szemben.”
Aki azonban nagyon aggódik az esetleges szennyeződések szervezetkárosító hatásaival kapcsolatban, azoknak a szakemberek a biominősítésű termékek fogyasztását javasolják. Ezekben ugyanis egyáltalán nem (vagy csak elenyésző mértékben) találhatóak meg a növények termesztésénél használatos kemikáliák maradványai.
(via)
Ez is érdekelhet:
Kapcsolódó cikkek
