Kép: Getty Images
Az afta a szájüregi nyálkahártya gyakori betegsége, amely szinte mindenkit érint legalább egyszer élete során. Legjellemzőbb a 20-as, 30-as korosztálynál, de már csecsemőkorban, kisgyerekeknél is előfordulhat. A kicsiknél a fájdalom mellett rossz közérzet is jelentkezhet. Az esetek döntő részében otthon is kezelhető a betegség, de lehetnek komolyabb tünetei is, amelyekkel már érdemes orvoshoz fordulni.
Mi az az afta?
Az afta egy változatos méretű, sárgás-fehéres színű fekély, hólyag, amely a száj nyálkahártyáján, a nyelven, az ínyen, az ajkak belső felén jelentkezik, amit pirosas színű gyulladásos udvar határol. Az afta a nyálkahártya egyik leggyakoribb megbetegedése, a népesség mintegy 20%-át érinti. Mérete változó: az egészen apró, gombostűfejnyitől az egy centiméteresig találkozhatunk vele, sőt ritkábban ennél is kiterjedtebb.
Hogyan alakul ki az afta gyerekkorban?
Bár a pontos kiváltó okokat az orvostudomány nem ismeri, a háttérben gyakran áll vitaminhiány (B12, vas, folsav, cink), stressz, gyenge immunrendszer, ételallergia vagy korábbi szájnyálkahártya-sérülés állhat. Egyes élelmiszerek is kiválthatják az afta kialakulását, például a citrusfélék, az eper, a paradicsom, a málna vagy a dió. A fogkrémek SLS összetevője is okozhat nyálkahártya-irritációt az arra érzékenyeknél.
Gyermekeknél gyakori, hogy különböző tárgyakat a szájukba vesznek, így könnyen bekerülhetnek kórokozók, amelyek szájnyálkahártya-fertőzést idézhetnek elő. Már egy apró sérülés – például egy letört fog vagy a fogszabályzó okozta horzsolás – is elegendő ahhoz, hogy afta alakuljon ki. A savas ételek és italok tovább súlyosbíthatják a helyzetet. Fontos tudni, hogy a vírusos herpesszel ellentétben az afta nem fertőző betegség, de fájdalmat és rossz közérzetet okozhat, ami a gyerekeknél evési, nyelési nehézséggel is járhat.
A gyermekkori afta tünetei
Az afták fehéres színű, piros szélű, fájdalmas foltok formájában jelennek meg az ajkak belső felszínén, a nyelven, az arc belső felén és a lágy szájpadon. Egyes esetekben csoportosan fordulnak elő, és akár 7–14 napig is jelen vannak.
A kísérő tünetek közé tartozhat:
- szájnyálkahártya- vagy ínyduzzanat,
- fokozott nyálképződés,
- hőemelkedés vagy láz,
- levertség, rossz közérzet, étvágytalanság.
Mit tehetünk szülőként?
Mivel nincs célzott gyógymód, a kezelés tüneti.
- Fájdalomcsillapítás: gyermekek számára biztonságos szerek adása, orvos javaslata alapján.
- Helyi kezelés: ecsetelők, krémek vagy fertőtlenítő szájöblítők alkalmazása, az életkornak megfelelően.
- Étrend: kerüljük a savas, sós, fűszeres vagy túl forró ételeket, nagyobb gyerekeknél hasznos lehet a szívószál használata iváskor.
- Folyadékpótlás: kis adagokban, elsősorban vízzel, kerülve a gyümölcsleveket és a szénsavas italokat.
- Puha fogkefe, valamint SLS összetevő nélküli fogkrém használata.
- Kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás.
- Sok pihenés, megfelelő mennyiségű és minőségű alvás
Hogyan előzhető meg az afta?
Bár teljesen nem előzhető meg, a kockázat jelentősen csökkenthető megfelelő szájhigiénével.
- Csecsemőknél alaposan tisztítsuk a cumit, rágókát, játékokat.
- Kisgyermekeknél ügyeljünk a gyakori kézmosásra, valamint arra, hogy ne vegyenek mindent a szájukba.
- Használjunk puha sörtéjű fogkefét, amely nem sérti fel a szájnyálkahártyát, és ne feledkezzünk meg a fogkefék rendszeres cseréjéről.
- Gondoskodjunk a vitaminokban gazdag étrendről, amely erősíti az immunrendszert.
Mikor forduljunk orvoshoz?
- Ha gyakran kiújul.
- Felülfertőződik.
- Ha nagy területet érint.
- Láz esetén.
- Ha a gyerekünk nem tud megfelelő mennyiségű folyadékot inni, nyelési nehézségei vannak.
- Hosszú idő után sem szűnik meg.
Kapcsolódó cikkek
