Karrier persze létezik anyaság mellett is, de tény, hogy kell hozzá szerencsés csillagállás. Főnök, aki megérti, hogy az otthonról végzett munka is ugyanolyan értékes, mint az irodai; saját, önmegvalósító vállalkozás; egyéni időbeosztással működő cég. Magyarországon jelenleg ez a ritkább. Többségében a karrierépítés egyenlő a napi tíz-tizenkét óra munkával, késő esti értekezlettel, egész napos online jelenléttel. Kevés főnök tolerálja, hogy a bölcsis szülői négykor kezdődik és hétig tart, vagy ha beteg a gyerek, a hathetes óvodai bezárásról nem is beszélve. S míg a férfi kollégák szépen menetelnek felfelé a ranglétrán, addig a kisgyerekes anyák megtorpannak, vagy akár lejjebb is lépnek. Sokan pedig váltanak.
Van időm még hajtani
A kényszer szülte megoldás sokszor azonban új lehetőség, új karrier kezdete lehet. Ahol vannak lemondások és korlátok, de kitárulhat egy új világ is, amelyről addig csak álmodozni lehetett. Meláth Mónika a kilencvenes évek közepén csöppent a munkaerőpiacra. Hihetetlen rajtot vett, több évet töltött Taszáron, az akkori IFOR-bázison, amerikai vezetők asszisztenseként. Ez idő alatt mindent megtanult, amit később a multik diktáltak. Heti hat nap munka reggeltől estig, mindezt angolul. Később, mikor állást keresett, kapva kaptak rajta a nemzetközi cégek. Az egyik legnagyobb nevű tanácsadó céghez került.
– Adott volt minden a hatalmas karrierhez: külföldi utak, izgalmas projektek, egyedül egy dolog nem fért bele: a gyerek. De egy ideig ez nem is érdekelt, meneteltem előre a többi fiatal kollégámmal, és egy falásra meg akartam enni a világot. A férjem szintén multicégnél dolgozott, értette a munkatempót, a hajtást, egyedül az ellen hőbörgött, hogy miért utazom annyit. Mert volt olyan hét, hogy reggel felültem a hajnali expresszre, Bécsben leszálltam, kimentem a céghez, dolgoztam este tízig, aztán beestem a hotelba, aludtam, reggel keltem, péntek este meg hazautaztam.
Utólag már azt mondom, csoda, hogy a körülményekhez képest gyorsan teherbe estem. Persze nem mertem megmondani senkinek, csak a második harmadban vallottam be, hogy babát várok, és azt kell mondanom, egész jól fogadták a hírt. Természetesen vállaltam, hogy az utolsó pillanatig dolgozom. Másfél év után mentem vissza, de csak néhány projektre, majd újra terhes lettem. Mikor a kisebbik gyerek is elég nagy volt már ahhoz, hogy újra beállhassak a munkába, leültem a főnökömmel megbeszélni a továbbiakat.
Megdöbbenve szembesültem azzal, hogy a háromgyerekes férfi vezető el se tudja képzelni, hogy rugalmas időbeosztásban dolgozzam, hogy időben hazaérjek, és ne vállaljak külföldi munkákat. Akkor született meg bennem a döntés: nekem nem kell karrier mindenáron.
Jó fizetést, jó lehetőséget, jó nevű céget hagytam ott, de úgy éreztem, képtelen vagyok feláldozni a családi életemet a szakmai előmenetelért. Mivel a tudásomra szükség volt, hamar találtam olyan állást, ahol a saját elképzeléseim szerint alakíthattam a rám bízott munkát. Sok mindenről lemondtam: az irigylésre méltó fizetésemről, a külföldi munkákról, a főnöki ambíciókról. Hogy mit kaptam cserébe? Esti meséket, közös programokat a családommal, tagságot a szülői munkaközösségben. A férfi kollégáim közül néhányan húzták a szájukat, megéri ez neked? Túlzás nélkül mondhatom, ez éri meg igazán. Lesz időm majd akkor belehúzni a munkába, amikor már nagyok lesznek a gyerekek, és nem lesz ilyen égető szükségük rám.
Új területen bizonyítok
Van, akiben csak lassan érik meg a helyzet a változtatásra. Berta Anikó évek alatt építette ki új élete kereteit, gondosan mérlegelve a pozitív és negatív hozadékokat.
– Igazgatói székből álltam fel a gyerekem miatt, természetes, hogy ilyen döntést nem egy nap alatt hoz meg az ember. Szerettem a munkahelyemet, a kollégáim, főnökeim is szerettek, közös döntés volt, hogy amint újra késznek érzem magam a szülés után, visszajövök dolgozni. Két év után úgy gondoltam, eljött az idő, hogy újra folytassam a félbemaradt karrieremet. De hiába volt a támogató légkör, az akarás, az ambíció, mégse voltam képes ugyanúgy folytatni, ahol abbahagytam.
Az első vívódásaim, konfliktusaim a helyzetemből adódtak. A bölcsődés gyerek és a vezetői lét összeegyeztethetetlensége. Hogy reggel még nem tudtam megmondani a lányomnak, hogy délután ki jön érte a bölcsibe, hogy meddig leszek bent az irodában, és mikor hozom el egyszer őt is délben, mint a többi gyereket az anyukájuk. Lassan értem meg a változtatásra. Hosszasan építettem ki az új életemet, tudva, hogy először keményen meg kell érte dolgoznom, bele kell fektetnem rengeteg energiát, és majd később tudom kivenni az eredményt.
Anikó a főállás és a gyerek mellett elvégzett egy coaching-tanfolyamot, mediátorrá képezte ki magát, hogy később saját tanácsadó céget hozhasson létre, ahol életvezetési tanácsokkal segíthet másokat. Úgy érzi, nem csak az ő élete került válságba, hanem ez általános probléma. Mindenkit érint, de létezik hatékony támogatás, mégpedig egy coach személyében.
Úgy számolom, három év kellett ahhoz, hogy felálljak a székemből, és elkezdjem az új munkám. Tudatosan törekedtem arra, nehogy csöbörből vödörbe essek, és újra a napi tíz-tizenkét óra hajtással kelljen szembenéznem. Ez volt például életem első nyara, amikor rendesen pihenni tudtam, a gyerekemmel együtt lenni, élvezni a szabadságot. Természetesen ennek volt forintban mérhető ára. Jóval kevesebb jön a konyhára, nincs autóm, néha a tartalékaimhoz kell nyúlni. De olyan szabadságot, annyi új energiát kaptam, hogy megérte az anyagi áldozat. És tegyük hozzá, két nehéz év után már van autóm.
Mi a siker a nőnek?
A karrierváltás kérdéseit feszegeti dr. Popper Péter A siker keresztútján című tanulmányában. A pszichológus érdekes különbségre hívja fel a figyelmet a nők és férfiak esetében. A férfira alapvetően jellemző a becsvágy, a sikeréhség, a hatalomvágy, amit ha nem kap meg valamilyen formában (akár úgy, hogy ő lesz a család ezermestere), akkor csak úgy csetlik-botlik a racionális világ dolgai között.
A nőknél ez nem így van, náluk a férfiakhoz képest van egy plusz, mégpedig az, hogy gyereket tudnak szülni. Még csak nem is kell szülni, de a lehetőség, hogy képesek életet adni egy másik embernek, nagyon fontos a számukra, és a sikert illetően inkább erre tolódik a hangsúly. Vagyis más a női siker és más a férfisiker. Érdemes megfigyelni, ha valakit a sors megfoszt a női sikertől, akkor rendszerint férfias sajátságokat vesz fel, a férfiak pedig feminizálódnak.
A nők nagyobb árat fizetnek
Nagy Beáta Karrier női módra című tanulmányában azt vizsgálja, mekkora árat kell fizetniük az egymással csak nagyon nehezen összemérhető karrierért a férfiaknak és a nőknek! A leggyakrabban említett áldozat a kiegyensúlyozott családi háttér. A férfi karrierje többnyire több ember együttes munkálkodásának eredménye. A női karrierek legfőbb akadályának általában a nők vállára háruló többes terhet említik, amely a keresőtevékenységen túl a feleség, az anya szerepét is felöleli, és ezzel együtt szinte teljesen „természetes” módon a házimunkákat.
A családi élet és a karrier összehangolása lényegesen nagyobb nehézséget okoz a nők, mint a férfiak számára. A férfiak körében kiugróan magas a házasok, míg a nők esetében feltűnően magas az elváltak aránya. A válás nem feltétlenül a karrier következménye, hanem igen gyakran annak előfeltételét képezi. Az elvált nők általában szándékosan nem mennek újra férjhez, hanem új, egalitáriusabb alapon elrendezett párkapcsolatokban élnek.
Felhasznált irodalom:
F. Várkonyi Zsuzsa – Kalo Jenő – dr. Popper Péter – Sári László: Gyors élet, lassú halál? Saxum Kiadó
Bővebben a témáról
• Hajduska Marianna – Lukács Béla – Mérő László – Popper Péter: Krízishelyzetben. A válság mint esély, Jaffa Kiadó
• Baktay Miklós – Baktay Zelka – Popper Péter – Tari Annamária – Zsolt Péter: Pénz, karrier, csillogás? A siker kényszere és lehetőségei, Jaffa Kiadó
• Mesterkurzus …a megismerés útjai, Saxum Kiadó
Ezek is érdekelhetnek:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
