A Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint hátrányos helyzetűként (HH) 84 152 gyereket, halmozottan hátrányos helyzetűként (HHH) pedig 76 581 gyereket tartottak nyilván 2022-ben, hívja fel a figyelmet a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2023-as friss jelentése.
Bár ez a korábbi évek elkeserítő adataihoz képest valamelyest csökkent, nincs túl sok okunk az örömre: ennek oka nem az, hogy valóban kevesebb lenne a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyerek Magyarországon, hanem az, hogy a megállapításához alapkövetelmény a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, ami jövedelemhez kötött ellátás.
Ennek megállapítása ugyanis az elmúlt években változatlan jövedelmi szinthez kerül megállapításra, így egyre többen esnek ki a jogosultak köréből – idéz a jelentésből az Eduline.hu.
A HH és HHH státuszt egyébként a szülők iskolai végzettsége, alacsony foglalkoztatottsága és az elégtelen lakókörnyezet indokolja. 2022-ben 6677 gyerek esetében a gyermekvédelmi rendszer a család rossz anyagi helyzetét és az azzal összefüggő egyéb okokat tartotta nyilván, mint veszélyeztetettségi okot. A legtöbb hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerek a jelentés szerint Budapesten, valamint Pest, Borsod, Szabolcs és Veszprém vármegyében él.
A jelentés arra is kitér, hogy a családi pótlék jelent ugyan némi segítséget a rászorulóknak, az összege azonban 2008 óta változatlan. A családi pótlék átlagosan 23 769 forint volt 2022-ben, ami kevesebb, mint 2008-ban.
A körülbelül 19,9 százalékos magyarországi infláció okozta drágulás következtében ez az összeg 2023-ra szinte teljesen elértéktelenedett, mindössze egy átlagos nagybevásárlásra elegendő, de a nagycsaládosok esetében még azt sem fedezi teljesen.
Nyitókép: Getty Images