Gyerekeknél a leggyakrabban az 1-es típusú cukorbetegség jelentkezik, ami egy autoimmun betegség: a szervezet immunrendszere elpusztítja az inzulin termeléséért felelős szigetsejteket.
Az 1-es típusú cukorbetegség gyakorisága 0,4 százalék, ezzel picivel marad el a leggyakoribb gyermekkori betegségtől, az asztmától. Úgy nevezett civilizációs betegség, gyakorisága folyamatosan nő, évenként kb. 3 százalékkal. A gyakoriság magyarázat az életmód megváltozásával hozható összefüggésbe, például táplálkozás, légszennyezettség.
Kialakulásában szerepet játszik az is, hogy magát a betegséget nem, de azt a hajlamot lehet örökölni, ami bizonyos környezeti tényezők hatására a betegség kialakulásához vezet.
Vírusok
Állatkísérletek egyértelműen megmutatták, hogy vírusokkal ki lehet váltani az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását. Az eredmények egyelőre ellentmondásosak, de a rotavírus, a rubeola, a Coxsackie B4, a mumpsz, a citomegalovírus feltételezések szerint autoimmun folyamatot indíthatnak be, ami kiválthatja a betegséget.
Növeli a kockázatot a betegségre a 6 hónapos kor előtti gyakori légúti vírusos fertőzés.
Egyes fertőzések azonban védhetnek is a betegségtől, a bélflóra összetétele pl. befolyásolja a hajlamot.
Tehéntej
A korai életkorban adott tehéntej és más kiegészítő tényezők (genetikai háttér, éretlen bél immunrendszer, vírusfertőzés) szintén kedvezőtlenül befolyásolhatják az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását. Más tanulmányok arra jutottak, hogy a késői gyermekkori nagyobb tejfogyasztás kockázatnövelő hatással bír.
Azoknál a babáknál, akik anyatejjel táplálkoztak akkor, amikor szilárd, gabonaszármazékokat kezdtek enni, csökkent kockázatot találtak.
Glutén
Az 1-es típusú cukorbetegek 7 százaléka cöliákiás. Viszont az egyik vizsgálatban a 6-12 hónapos kori gluténmentes táplálkozás nem csökkentette a betegség kockázatát. Egy vizsgálatban azt mutatták ki, hogy a 4-6 hónapos korban bevezetett gabona-alapú táplálkozás a legoptimálisabb az 1-es típusú cukorbetegség kockázatával kapcsolatban, mind a korábban, mind a később megkezdett gabonaalapú táplálkozás nagyobb kockázatot mutatott. Abban több vizsgálat is megegyezett, hogy a túl későn bevezetett szilárd táplálkozás is növeli a kockázatot.
Az eredmények nem egyértelműek, de több vizsgálat szerint is a D-vitaminnak védő szerepe van a betegség kialakulásának kockázatában.
Toxinok
Egyes toxinok okozhatnak 1-es típusú cukorbetegséget, ilyenek pl. a magas nitrát tartalmú ivóvíz, a rágcsálóirtó szerek, bizonyos penészgomba toxinok (a legveszélyesebb az ochratoxin A). A dohos, penészes lakás szintén növeli a kockázatot a betegségre.
Légszennyezés
A magas ózonszint mutatta a legerősebb kapcsolatot az 1-es típusú cukorbetegség kockázatával, de úgy általánosságban is elmondható, hogy a forgalmas városok magas légszennyezettsége káros.
Anyai tényezők
Az anyai tényezők szerepét több kutatás alátámasztja. Az anya életkorával enyhén nő a gyermek 1-es típusú cukorbetegség kockázata. A magas születési súly szintén hajlamosító tényező. Akkor is nő a kockázat, ha az anya nem fogyaszt elegendő zöldséget terhessége alatt, illetve ha nem biztosítja elegendő D-vitamin bevitelt. A gyermekkori elhízás szintén növeli a betegség kialakulásának esélyét. Ahogy a stressz is hatással van a betegség kialakulására.
Fontos megemlíteni, hogy a gyermekkori oltások és a az 1-es típusú cukorbetegség között semmilyen összefüggést nem találtak.
Kapcsolódó cikkeink:
- Háromszorozódott a cukorbeteg gyermekek száma
- Örökölhető-e a cukorbetegség?
- Egyre korábbi életkorban diagnosztizálják a cukorbetegséget
Forrás: gyogyhirek.hu
Kapcsolódó cikkek
