A tanulmányban, mely Deanna Tepper doktorandusz vezetésével készült, és melyet az Australian Occupational Therapy című folyóiratban publikáltak, azt találták, hogy a rendszeres házimunkák jobb végrehajtói funkciókkal – tervezéssel, önszabályozással, a feladatok közti váltással, az instrukciókra való emlékezéssel – társulnak, írja a medicalxpress.com.
Tepper szerint a tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a házimunkához hasonló tevékenységeket, például főzést vagy kertészkedést magában foglaló beavatkozások különösen előnyösek lehetnek a gyerekek számára. “A szülők az életkoruknak és a képességeiknek megfelelő házimunkát alkalmazhatnak a végrehajtó funkciók fejlesztésének elősegítésére. Azok a gyerekek, akik rendszeresen főznek egy ételt a családnak, vagy gyomlálnak a kertben, jobban teljesíthetnek az élet más területein, például az iskolai feladatokban vagy a problémamegoldásban” – idézi a portál Teppert.
A tanulmány 207, 5-13 éves kor közötti gyermek szüleit vagy gondviselőit vizsgálta. Arra kérték őket 2020 közepén, hogy töltsenek ki egy kérdőívet a gyermekeik naponta végzett házimunkáinak számáról, illetve végrehajtó funkcióiról.
Azt találták, hogy az öngondoskodás, például a saját étel elkészítése, és a családról gondoskodó feladatok, mint például az étel készítése valaki másnak, jelentősen előre jelezte a munkamemóriát és a gátló képességet, azaz a cselekvés előtti gondolkodás képességét.
Míg a korábbi kutatások kimutatták, hogy a gyerekek bevonása az életkoruknak megfelelő házimunkába növelheti az autonómia érzését, és a proszociális viselkedés javulásával, illetve az életükkel való nagyobb elégedettséggel jár együtt, az új tanulmány az első olyan, amely a rendszeres házimunka és a gyermek kognitív fejlődése közötti összefüggést vizsgálta, különösen a végrehajtói funkciókat (ezek a munkamemória, az ideiglenes információk figyelésének és kezelésének képessége, a gátló képesség, az automatikus válaszok gátlásának vagy az irreleváns információk elnyomásának képessége a feladatra való összpontosítás érdekében; és a késleltetés, a fókusz átvitelének képessége a feladatok között).
Ezek a képességek jellemzően a korai gyermekkorban kezdenek fejlődni, majd a kései serdülőkorban és a korai felnőttkorban tovább fejlődnek, Tepper szerint. “A végrehajtói funkciók fejlődésének károsodása vagy késése az önszabályozás, a tervezés és a problémamegoldás nehézségeihez vezethet felnőttkorban, ami hatással lehet az élet későbbi szakaszában az olvasási teljesítményre és a matematikai képességekre, valamint a későbbi gyermekkorban elért általános tanulmányi eredmények előre jelzésére.”
Tepper hozzátette, hogy a kutatások szerint lehetséges javítani a végrehajtói funkciókat az egyéni tanulási tevékenységek és rutinok kialakításával.
Forrás: medicalxpress.com