Ne kényszerítsd ki a bocsánatkérést!
Volt már olyan, hogy a fiad/lányod meglökött egy másik gyereket, körülnézett, hogy valaki látta-e, majd egyáltalán nem megbánóan odabökött egy “bocsánat”-ot, és elszaladt? Egyértelmű, hogy ez nem sokat segít a meglökött gyereken, és a te csemetéd sem valószínű, hogy tanul belőle bármit is. De akkor mégis mit tehetnél hasonló helyzetben? Hogyan tanítsd meg a gyereked az empátiára, hogy észrevegye, ha valami helytelen dolgot csinált, és megpróbálja jóvátenni?
Ha szeretnéd, hogy egy üres “bocsánat” helyett a gyereked valóban megtanulná megoldani a konfliktushelyzeteket, tégy egy próbát a Montessori pedagógusok módszerével!
A Montessori konflikuskezelésben a felnőtteknek csupán semleges közvetítő szerepe van. Kérdéseket tesznek fel, melyekkel rávezetik a gyerekeket az érzelmeik tisztázásra és arra, hogy végül maguktól megoldják a problémát.
1. Avatkozz közbe!
Ha komoly harcba torkollik egy konfliktus, az első lépés, hogy szétválaszd a viaskodó gyerekeket, mielőtt bárki megsérülne. Fontos, hogy semleges maradj, és ne mutasd ki az érzelmeidet bármennyire is nehéz. Ez segít a gyerekekre fókuszálni, és ők is bátrabban és őszintén elmondják majd, hogy mi a baj. Ha dühösen, mérgesen állsz a problémához, az biztos, hogy nem segít. Ha a gyerekek lenyugodtak valamennyire, akkor készen állnak beszélni egymással.
2. Tegyél fel olyan kérdéseket, mint hogy “Mi történt? Mi a baj?”
Kérdezd meg külön-külön mindkét gyereket, hogy mi történt. Majd kérdezd meg azt is, hogyan érzik magukat. Ismételd el hangosan mindkét gyerek sztoriját, hogy meggyőződhess róla, hogy ők is értik, mi a konfliktus oka. “Azért vagy szomorú, mert Peti azt mondta, hogy nem akar játszani veled, erre te meglökted őt.” Majd fordulj a másik gyerekhez: “Marci, téged az zavart, hogy Peti mindenhova ment utánad a játszótéren, és az ujjával bökdösött.”
3. Mit csinálhattatok volna másképp?
Ahelyett, hogy kiosztanád a büntilapokat, kérdezd meg a gyerekeket, hogy szerintük mit kellett volna másképp csinálniuk, hogy ne így végződjön a történet. Elsőre ebben lehet, hogy a segítségedre lesz szükségük, ezért mondj pár alternatívát. Pl. “Marci, lökdösődni nem szabad. Megkérhetted volna Petit, hogy ne kövessen, vagy odajöhettél volna hozzám segítségért, mikor bökdösni kezdett. Peti, te pedig megkérhetted volna Marcit, hogy játsszon veled ahelyett, hogy mindenhova követted.” Idővel a kicsik képesek lesznek maguktól megtalálni a helyes megoldásukat. Gyakorlat teszi a mestert!
4. Mi kell ahhoz, hogy jobban érezd magad?
Sokszor a gyerekek már ennyitől megnyugszanak. Máskor viszont elképzelhető, hogy valamelyikük még mindig mérges vagy sértődött lesz. Ilyenkor megkérdezheted, hogy mire lenne szükségük, hogy jobban érezzék magukat? A kicsiknek gyakran elég egy ölelés, esetleg egy pohár víz vagy jég, ha megsérültek. Ha egymást kisegítik ezekkel, mindketten jobban fogják érezni magukat. Ez az ún. “én üzenet” (amikor a gyerek kimondja, hogy “úgy érzem, hogy…” vagy “azt szeretném, hogy…”) abban segít, hogy a saját érzelmeikre fókuszáljanak, egymás szidalmazása helyett.
5. Mi a helyzet a büntetéssel?
Biztos feltűnt, hogy ez a módszer egyáltalán nem említ büntetést. Ez azért van, mert a Montessori módszer a büntetés helyett a természetes következményekre fókuszál. Ha azonban valamelyik gyerek rendszeresen rosszalkodik, akkor szükség lehet plusz külső következményekre. Például “Marci, ma ez már a második alkalom, hogy valakit bántottál a játszótéren. Velem kell maradnod, addig míg újra rendesen viselkedsz.”
6. És a bocsánatkéréssel?
Habár a Montessori tanárok nem kötelezik bocsánatkérésre a gyerekeket, ha a te fiad/lányod hajlandó bocsánatot kérni, akkor ez mindenképp egy olyan gesztus, amit jó, ha megtanul. De ahelyett, hogy erre kényszerítenéd a kicsit, inkább mutass példát!Kérj te is bocsánatot tőle, ha hibáztál, vagy hasonló esetben a párodtól, amikor a gyerek is látja. Ezzel sokkal többet érsz el, mintha minden konfliktushelyzet után ráparancsolnál, hogy kérjen bocsánatot. Az is jó megoldás, ha megkérdezed a gyereked, hogy szeretne-e bocsánatot kérni, mikor valami olyasmit tesz, ami erre okot adna. Segíts neki, hogy mit mondhatna, hogy ő is és a sértett fél is jobban érezze magát. Vannak gyerekek, akik szívesebben írnak bocsánatkérő “levelet” – ez is egy opció.Természetesen, ezzel az egésszel nem azt akarjuk, mondani, hogy a bocsánatot kérni felesleges. De a gyerekek közötti konfliktusokból annyi mindent lehet tanulni, hogy érdemes ezeket nem letudni egy “bocsánattal”. Adjunk nekik lehetőséget arra, hogy elmondják, mi bántja őket, és valóban kibeszélhessék a problémáikat. A világnak nagy szüksége van a békés, jó konfliktuskezelő emberekre.Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek
