Az alternatív iskola fogalma a rendszerváltás után kezdett elterjedni igazán, és a közgondolkodásban többnyire a hagyományos iskola ellenpólusaként szerepel. Bár számtalan megközelítése lehet az alternatív iskola definíciójának, egy dolgot azért érdemes kiemelni ezekkel az iskolákkal kapcsolatban: az alternatív iskola egyre inkább egyfajta pedagógiai megközelítést jelent-olvasható Dobos Orsolya remek tanulmányában.
Az alternatív iskola természetesen egy igen tág fogalom, amibe éppúgy beleférnek a reformpedagógiai iskolák (pl. Waldorf, Montessori), mint a módszertani alapú átvehető “franchise-ok” (pl. Zsolnai-program, KIP) és a modern alternatív iskolák is (pl. AKG, Zöld Kakas). Sőt! Az iskolaszerű tanulócsoportokra is jellemzően ezt a fogalmat használjuk.
Ebben a cikkben elsősorban azt szeretném bemutatni, hogy miként látják a szülők az alternatív iskolákat, milyen gondolatok, esetleg sztereotípiák élnek a fejükben az alternatív oktatási intézményekkel kapcsolatban. Ehhez több szülő segítségét is kértem, akik készségesen megosztották velem ezzel kapcsolatos véleményüket.
Az alternatív iskola csak flancolás
Egy oktatással foglalkozó internetes fórumon nagyon találóan fogalmazta meg egy szülő, hogy mi az egyik megingathatatlannak tűnő sztereotípia az alternatív iskolákkal kapcsolatban. Szerinte sokan csak flancolásnak tekintik az egyéb alternatív oktatási utakat:
“Az állami ovit, sulit még mindig egy rózsaszín habcsóknak állítják be, ami megoldja a gondjaikat (le legyen adva a gyerek valahová, amíg a szülő dolgozik). Csak azt nem értem, ha az állami olyan csúcsszuper, miért járatja majdnem mindenki magán matek és-nyelv órára a gyerekét?”
Az alternatív iskola drága
Az alternatív iskolákkal szembeni fenntartások képzeletbeli dobogóján mindenképp ott szerepel a költségekkel kapcsolatos aggodalom. Hiszen, míg a közoktatás ingyenes, addig ezekért az iskolákért bizony bele kell nyúlnunk a zsebünkbe, és sokszor meglehetősen mélyen. Ha több gyerek van a családban, akkor a szülő szeretné a többi gyermek számára is biztosítani az alternatív oktatást, ez pedig további óriási terhet jelent a családnak. Emiatt sokan pozícionálják úgy ezeket az intézményeket, mint a fizetőképes kereslet elitiskolái.
Az alternatív iskola burokban tartja a gyereket
Szinte minden általam megkérdezett szülő úgy vélte, hogy az alternatív oktatási formák nem modellezik a valós életet, és a szülő elkényezteti, és egy mesterséges burokban tartja a gyermekét.
Éva, aki az oktatás területén dolgozik úgy véli, hogy ezekben az iskolákban mindenki szeret mindenkit és mindenki okos, de szerinte:
“A való világ sajnos nem erről szól. Meg kell tanulniuk kiállni magukért, alkalmazkodni a többiekhez mert ha elmegy suli után dolgozni, akkor ott se fényes minden.”
A szülők úgy gondolják, az alternatív iskolába járó gyermekek szülei maguk sem tudnak beilleszkedni a társadalomba, így az itt tanuló gyermekeik sem szocializálódnak majd megfelelően, és nem lesznek képesek az élet farkastörvényeihez alkalmazkodni.
Az alternatív iskolából nehéz a továbbtanulás
Az egyik leggyakrabban hangoztatott ellenérv, hogy az alternatív iskolák kimenete problémás lehet. A szülőkben félelmet okozhat az, hogy ha alternatív suliban kezdi a közoktatást a gyermek, akkor a későbbiekben a felsőbb iskolák körében is alternatív verziók között kell keresgélni. Ha azonban a szülő vissza akarja juttatni a gyermeket a közoktatásba, akkor egy egyszerű középiskolába is nehezen fog boldogulni.
Enikő, aki saját bevallása szerint nincs az a pénz, amiért alternatív suliba adná a gyermekét, keményen fogalmazott. Szerinte az alternatív oktatási formákkal a szülők a gyerekek összes esélyét elvehetik attól, hogy megtanulják, milyen a hagyományos frontális módszerrel tanulni. Azt szokni kell és tanulni kell ugyanis, ennek hiánya pedig a közép-és felsőoktatásban nagy gondokat okozhat számukra.
Mások nem a módszerekben, hanem a követelményrendszerek különbözőségében látják a legnagyobb buktatókat. Érdekes, hogy ezen a területen az általam megkérdezett szülők meglehetősen egyformán látták a közoktatást. Szerintük eléggé szomorú, hogy az a normális, ami valójában nagyon nem normális, vagyis, hogy rettentően nagy a megtanulandó tananyag, és a gyerekeken óriási a nyomás. De nincs mit tenni, muszáj alkalmazkodni!
Dia szerint, elsősorban attól félnek a szülők, hogyha a gyerek nincs benne a közoktatás mókuskerekében, akkor lemarad. Kevesebbet fog tanulni, elszokik a nyomástól, és nem tud majd egyetemre menni.
Éva úgy véli, hogy “A módszer maga jó, de sajnos nagyon messze van a követelményektől, nem is tudom, hogy tudnak középsuliban átállni az állami rendszerbe. Az egyetemek is a tanulásról, magolásról szólnak, nem hinném, hogy ezekben a sulikban erre felkészítik őket rendesen.”
Enikő sarkosan fogalmaz, de szerinte ezek az intézmények amolyan “kikíméljükagyereket” iskolák. Szerinte például nem lehet egy elsőst olvasni és írni tanítani úgy, ha a gyermek a túlzott liberalizmus jegyében “csak akkor olvas és ír, ha kedve tartja”. Aztán amikor ezek a megkímélt gyerekek visszatérnek a közoktatásba, nem bírják felvenni a ritmust, és csak probléma lesz velük.
Az is félelmet okozhat a szülőkben, hogy néhány általuk prioritást élvező tárgyat nem tudnak megfelelően oktatni ezekben az intézményekben. Ide tartozik a nyelvtanulás és az informatika kérdése is.
Az alternatív iskolába csak a problémás gyerekek járnak
Azt tapasztalom, hogy sokak fejében él az az elképzelés, hogy ezekbe a sulikba csak a “papíros gyerekek” járnak, vagyis azok, akik SNI-vel, tanulási zavarokkal vagy egyéb problémákkal küszködnek. Mivel ők elveszik a tanárok figyelmét és energiáját, így mellettük nem tud majd tanulni, fejlődni egy problémamentesnek tartott gyermek-gondolják sokan az alternatív iskolákról.
Enikő meggyőződése, hogy ezekbe az intézményekbe sokszor az olyan gyerekeket adják, akik valamilyen oknál fogva lemaradoztak, vagy a szülők nem akarnak velük foglalkozni. Az alternatív suliban még a csúnya beszéd is megengedett “mert hát az a fontos, hogy ne bántsuk meg. Fizetnek a szülők, hogy a gyerek jól érezze magát.” Mindez persze a fegyelmezés rovására megy.
Az alternatív iskola túl sok energiát igényel a szülőktől
Az alternatív sulik több figyelmet, személyes közreműködést várnak el a szülőktől minden téren, ami nehezen kivitelezhető egy átlag dolgozó ember számára – vélik az általam megkérdezett szülők. Míg az átlag intézményekben többnyire egy-két lelkes szülőre hárulnak a kötelező iskolai feladatok, addig az alternatív iskolákban a szülőknek ettől jóval több kötelezettsége lehet.
Mónika úgy véli, hogy az alternatív iskolákkal szembeni ódzkodás egyik magyarázata épp az lehet, hogy a szülők sokszor egész egyszerűen nem akarnak részt venni vagy bevonódni gyermekük oktatásába. Egyszerűbb és biztonságosabb megoldásnak tartják, ha leadják a gyermeküket a szakembernek, aki ért hozzá.
Ismeretlen, nem biztonságos terep
Míg az állami iskolákról tudják a szülők, hogy nagyjából mit várhatnak el, addig az alternatív iskolák sokszor ismeretlen, bizonytalan terepet jelentenek az intézményt kereső családoknak. Sokan attól is tartanak, hogy az újonnan létrejött iskolák nem rendelkeznek régi hagyományokkal, nincs kialakult erkölcsi értékrend, de Dia szerint az alternatív iskolákkal kapcsolatban eleve túl sok a bizonytalansági faktor: “Ha nincs elég pénz a fenntartásra, akkor bezárják a sulit, és az utcán maradnak a gyerekek. Vagy csak lepattant iskola fogadja be őket.”
Ezen a helyzeten az sem segít, hogy az alternatív kezdeményezések sokszor nem szánnak elég energiát a marketingre (weboldal, facebook, elérhetőségek stb.), a szülők pedig nem mennek utána dolgoknak, inkább egymástól kérdezősködnek, ami nem szerencsés, mert félre viszi a hangsúly- foglalta össze az alternatív kezdeményezésekkel kapcsolatos véleményét Mónika.
Zárszó
Sajnos jól tükrözi az alternatív iskolákkal szembeni bizalmatlanságot az is, hogy 2019. július 12-én az Országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosító javaslatát, amely az alternatív iskolák működését is jelentősen befolyásolhatja. Ezek szerint az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el a központi kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától, vagyis úgy tűnik, hogy nem nagyon lehet eltérni a közoktatás szabta irányvonalaktól. Ezeknek az intézményeknek a fentiek szerint módosított kerettantervet kell benyújtaniuk és elfogadtatniuk. Ha ez nem teljesül, a működési engedélyüket visszavonják.
Kapcsolódó cikkeink:
- Betarthatatlan feltételeket szabhatnak az alternatív iskoláknak
- Hogyan válasszunk iskolát?
- Egyre népszerűbbek a magántanulói csoportok
Kapcsolódó cikkek
