A fertőződés forrása általában a rossz higiénia, nem kellően átsütött húsok fogyasztása, állatok nem megfelelő tartása, féregtelenítés elmulasztása, gyermekközösségekben a kézmosás elmulasztása lehet. Jellemzően kisgyerekeknél üti fel a fejét, felnőttek leginkább a fertőzött kisgyerekek közvetlen környezetében kapják el.
A cérnagiliszta a leggyakoribb
“A féregfertőzések hátterében az esetek túlnyomó többségében cérnagilisztát találunk, főként óvodás és iskolás korú gyermekeknél” – jellemzi a hazai bélférgesség előfordulását dr. Csordás Katalin gyermekgyógyász szakorvos. A betegség jellemző tünete az alvászavar, nyugtalanság és a (főleg éjszaka jelentkező) végbélnyílás körüli viszketés: ott ugyanis a cérnagiliszták lerakják petéiket, amelyek 4-6 óra alatt fertőzőképessé válnak, ezért gyorsan terjedhet a betegség. Nem megfelelő kézmosás és higiénia játszik szerepet a fertőződésben. Emellett nehéz megakadályozni azt is, hogy a kisgyerek a kezével a fenekéhez nyúljon, majd egy pillanat alatt a szeméhez, szájához vagy más nyálkahártyához. Sőt, vakarászás közben a körme alá ragadnak be a peték, amelyekkel a lehető legkönnyebben adhatja tovább a megbetegedést, fenntartva ezzel a fertőzést.
“A cérnagiliszta-fertőzés kórismézése mindezek miatt nagyon egyszerű: egy darab celluxot érint a végbélnyíláshoz a kezelőorvos, majd mikroszkóp alatt megvizsgálják, mi található a ragasztószalagon” – ismerteti Csordás doktornő a vizsgálat menetét. Igazolt fertőzés esetén a kezelés a gyermek életkorától függően mebendazol vagy albendazol hatóanyagtartalmú, szájon át szedhető gyógyszerrel történik, melyet egy vagy szükség esetén két alkalommal kap meg a gyermek. Egyidejűleg kezelni kell a családtagokat és a szűkebb közösség (óvodai csoport, osztálytársak) tagjait is. A megelőzés kulcsa az alapos kézmosás: étkezések előtt, WC használat és pelenkázás után, stb. Két-három héten keresztül kiemelten fontos a gyakori ágynemű-, pizsama- és ruhamosás, játékok alapos tisztítása, fertőtlenítése.
- Kapcsolódó: Bélférgesség tünetei és kezelése a gyerekeknél
Nagyon ritka férgességek komoly következményekkel
Magyarországon előfordulhat orsóférgesség is, aminek azonban csupán fél százalék az incidenciája. Ritkaságát mutatja, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) mikrobiológiai laborja 2004 és 2014 között (11 év alatt) 242 mintát talált pozitívnak, ami az összes vizsgált esetszám 0,19%-a.*
“Ez a megbetegedés is a féregpetéket tartalmazó fekáliával szennyezett élelmiszerrel, tárgyakkal, földdel terjed. A lenyelt peték a vékonybélben lárvákká alakulnak, ott átfúrják magukat a bélfalon, bekerülnek a véráramba és elindulnak a máj, tüdő felé. Ennek következménye lehet tüdőgyulladás, vagy a májban akár az epeutak elzáródását is okozhatják. Tünete lehet a köhögés, hidegrázás, láz, hasfájás, hányinger. Ráadásul köhögés során a garatból lenyelve ismét visszajuthatnak a vékonybélbe az ekkorra már kifejlett férgek” – magyarázza a betegség lefolyását dr. Csordás.
Még ennél is ritkábban fordul elő hazánkban az ostorférgesség, amiből 11 év alatt az NNK 133 igazoltan pozitív mintát talált – ami az összes vizsgált eset 0,09%-a* (tehát 10000 mintán ez 9 darab pozitív esetet jelent). Ez a megbetegedés is inkább a fejlődő országok lakosságát érinti. A betegség természetét a gyermekgyógyász szakorvos így ismerteti: “Ebben az esetben a lárvák a vastagbélbe jutnak és ott érik el teljes fejlettségüket. Hasfájást, hasmenést, véres székletet okozhatnak”.
- Kapcsolódó: Így szedi össze a gyerek a bélférget
A nagy nyilvánosságot kapó, extrém férges esetek galandférgességről szólnak. Ezeket a férgeket a szarvasmarha és a sertés hordozza, a férgek lárvái betokozódnak az állat húsába, rossz hőkezelési eljárás esetén ezeket elfogyasztva juthatnak az emberbe. “Ezért nagyon fontos, hogy mindig jó minőségű, megfelelően hőkezelt húst fogyasszunk” – hívja fel a figyelmet Csordás doktornő. Ami szinte hihetetlen, de mégis igaz: fajtájuktól függően ezek a férgek akár 15-25 évig is élhetnek az ember vékonybelében, ahol 4-10 méter hosszúságúra is megnőhetnek. Évek alatt komoly panaszokat okozhatnak: hasfájást, hányingert, hasmenést, illetve jellemzően fogyást, gyerekeknél pedig akár növekedési zavart. Legsúlyosabb esetben eljuthatnak a központi idegrendszerbe, és ott betokozódva idegrendszeri tüneteket okozhatnak, például látászavart, görcsrohamokat.
Főként meleg éghajlaton, tengerparti homokból lehet elkapni a kúszólárvaságot. Ezek a lárvák a bőrön keresztül fúrják be magukat az ember szervezetébe, ahol gyulladást, mélyebb bőrinfekciót okozhatnak.
A ritka, komoly következményekkel járó férgességekről is megnyugtatóan mondja Csordás doktornő, hogy jól kezelhetők, és megfelelő terápia mellett biztos gyógyulás érhető el. “Problémát az jelenthet, ha komolyabb panaszokat nem okoz, és az általános tünetek hátterében nem ismerik fel a férgesség kórképét, így az érintettek akár évekig is hordozhatják és üríthetik a bélférgeket” – világít rá a gyermekgyógyász. A felismerést és kezelést nehezíti, hogy ezek jellemzően olyan kis, elzárt falvakban fordulnak elő, ahonnan nehéz orvoshoz jutni, vagy nem áll rendelkezésre laboratórium a diagnózis felállításához. Mivel a férgesség terjedésében a rossz higiénia alapvető szerepet játszik, a betegségek megelőzésében nagyon fontos a megfelelő konyhatechnika, hőkezelés és a rendszeres kézmosás, különösen a gyermekközösségekben.
*Schneider Ferenc dr. Bélférgesség gyermekkorban. Gyermekorvos továbbképzés, 2019. 18. évfolyam, 5. szám.
Kapcsolódó cikkek
