Gyerek

Gyermekkori asztma: odafigyelés betegségtudat nélkül

A kicsiknél nem ritkák az asztmatikus tünetek, ahogy az sem, hogy ezt idővel kinövik. Oda kell figyelni, ki kell vizsgáltatni és kezelni kell tüneteket, a betegséget, s ügyelni arra, hogy a gyereknek ne legyen betegségtudata.
2015. Január 05.

A gyermekkori asztma igen gyakori a picik között, a gyerekek akár 5, míg más becslések szerint akár 8-10 százalékát is érintheti. Tudnunk kell azonban, hogy megkülönböztethetünk allergiás és nem allergiás (például a kisgyermek vírusfertőzés okozta fulladásos roham) asztmát. Bármelyikről is van szó, fontos, hogy a tüneteket felismerjük, a gyermeket kivizsgálják és megfelelő kezelést kapjon.

Az egészen pici babáknál többnyire betegséget (és nem allergiát) jelez az asztma, nekik még fejletlenebb, szűkebb a hörgőrendszer, így bármilyen fertőzés, gyulladás hatására könnyen jelentkezhetnek asztmatikus tünetek. Óvodás korban már jellegzetes asztmás tünetekkel találkozhatnak a szülők, ilyenkor már a vírusfertőzések mellett allergia is kiválthatja a nehézlégzést, fulladást, légszomjat. Ha ilyet tapasztalunk, figyeljük meg a gyereket sportolás, játék közben és ha a tüneteket újra észleljük, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Előfordul, hogy a hörgőrendszer fejlődésével a kicsik „kinövik” az asztmát, ehhez azonban az kell, hogy a betegség megjelenésétől megfelelő kezelést kapjanak a gyerekek. Vannak azonban olyan betegek is, akiknél nem múlik el a betegség, s felnőttkorban is megmarad. Mindkét esetben nélkülözhetetlen a folyamatos orvosi kontroll, az állapotnak megfelelő ellátás, gyógyszerezés.

Amennyiben egy kicsinél asztmás roham, nehézlégzés lép fel, nyissunk ablakot, ha képes már rá, ültessük fel, és forduljunk mielőbb orvoshoz. Amennyiben már rendszeres orvosi kezelés alatt áll a gyermek és megfelelő gyógyszereink vannak a roham oldására, kezelésére, akkor ennek megfelelően járjunk el. A köhögéseket se hagyjuk figyelmen kívül, mindenképpen vigyük el orvoshoz a kicsit a nem szűnő tünetekkel. Figyeljünk arra is, hogy sok folyadékot kapjon, mert a nehézlégzéssel fokozott folyadékveszteséget szenved.

Ha a családban már előfordult asztmás megbetegedés, érdemes különösen odafigyelni a kicsinél jelentkező, asztmára utaló tünetekre. A lakáson belül igyekezzünk az allergizáló anyagok számát a minimálisra csökkenteni, s egyre több fórumon arra is felhívják a figyelmet, hogy a babák hozzátáplálása során érdemes minél tovább megtartani az anyatejes táplálást, mert ez ellenállóbbá teszi a baba immunrendszerét.

Nem kell akkor sem kétségbeesni, ha a gyerekről kiderül, hogy asztmás. A babák és kisgyerekek számára ma már korszerű, a gyógyszerek belégzését elősegítő eszközök állnak rendelkezésre, és a légzésfunkció folyamatos kontrollja mellett ezek adagolása a gyerek állapotához igazítva tünetmentes állapotot eredményezhet. Fontos, hogy az asztmás gyermekünket ugyanúgy engedjük sportolni, mintha egészséges lenne. Természetesen lehetnek olyan helyzetek, sportágak, amelyeket szerencsésebb – az állapotának megfelelően – elkerülni, de alapvetően teljes életet élhetnek asztmásként is a gyerekek. Ne alakítsunk ki a gyerekben betegségtudatot! A gyógyszerek mellett pedig élhetünk „természetes segítőkkel is”, családilag ellátogathatunk például egy sóbarlangba, ami jótékony hatással lehet az asztmával élő gyerekre.